Üdvözöljük Himesháza Weblapján!



Himesháza története

 

A falu történetét visszamenőleg a X. századig lehet rekonstruálni. Már Szent István király idejében fontos településnek számított, hisz határában állt a király rendelete szerint felépített templom, amely a környék tíz falujának is temploma volt. A falu neve is valószínűleg ebből az időből származik. A "Hymesház, Himesegyház" megnevezés a templom színes, festett - vagyis hímes falaira utal. A "ház" szóval abban az időben a templomokat illették. Szent István Himesházát és egész környékét a pécsi püspöknek adományozta. A török idők előtti falu nem a mai helyén állt, hanem északra, azon a szántóföldön, amelyet ma is Klein-Himes néven őriztek meg. Romjai hosszú ideig láthatóak voltak.

 

A falunak 1564-től nyoma vész. Kétségtelenül a török néptelenítette el. A lakosság sorsa ismeretlen.

 

1721-ben kezdődött a teljesen lakatlan település újratelepítése. Az első telepesek ekkor kerültek ide Németországból, a fuldai apátság falvaiból. Az akkori földesúr, Pécs püspöke, a Nesselrodei Wilhelm Franz hívta őket Himesházára. Az anyakönyvekben és a Históriában kb. 15 Fulda környéki falu van felsorolva, sőt térkép is mellékelve arról a területről, ahonnan a mai himesiek ősei idevándoroltak. 120 paraszt telepedett le itt családostul. Az új lakosok nem a rommá lett faluban, hanem a mai falu északi részén építették fel kunyhóikat. 1724-ben emeltek egy szalmatetős imaházat, amely 28 évvel később, 1752-ben tűzvész áldozata lett. 1753-55 között Klimó György, akkori pécsi püspök támogatásával új helyen, egy magaslaton a falu közepe táján felépítették a mai templomot és a plébánia épületét. Utóbbi falán ma is látható Klimó György címere.

 

Még az 1800-as és 1900 évek elején is tiszta német falunak számított. Magyarok az állami tisztviselők, az orvos és állatorvos volt. Két zsidó család élt itt.

 

A falu egy völgybe épült, dombokkal van körülvéve. A főúton kívül van még vele párhuzamosan futó "új utca" a többi utca keresztbefutó. Ekkori település hálózata egy úti falu képét mutatja, nagyon szabályos házépítéssel. Vasútja nincs, túlnyomórészt katolikus. A német lakosság kizárólag népviseletben jár.

 

A II. világháború után megváltozott a lakosság összetétele.

 

Bár szervezett kitelepítésre Himesházán nem került sor, többen elhagyták a falut és Németországba menekültek. 1945 és 1947 között 84 család érkezett Bukovinából. 1763-64-ben Moldvában bujdosó székelyek népesítették be Bukovina falvait, köztük Hadikfalvát, Andrásfalvát, Józseffalvát, ahonnan a himesi székely családok is származnak. 1941-ben az egész bukovinai székelységet a magyar állam Bácskába költöztette. A hadi események miatt onnan menekülniük kellett. Így érkeztek Himesházára.

 

1947-ben 29 család érkezett Himesházára Csehszlovákiából. Az állam "biztonsága érdekében" hozta a rendeletet, miszerint a szlovákiai magyar kisebbséget el kell távolítani. El kellett hagyniuk lakóhelyüket, ingatlanjukat elkobozták. Mára kevés család maradt a faluban, többségük elköltözött. Az első időben a közös élet rengeteg feszültséggel járt. Mára megszűnt a nemzetiségi kérdés, különösen a vegyes házasságok okán.

 

Mind a német, mind a székely népcsoport őrzi és ápolja hagyományait, kultúráját.

 

1989-ben hivatalos testvérkapcsolatot kötöttünk a Fulda melletti Rasdorffal.


Himesháza ma

 

Falunk fejlett infrastruktúrával rendelkezik. Van víz- és szennyvízcsatorna, földgáz, telefon, kábel tv, szélessávú internet, szemétszállítás. Minden belterületi út aszfaltozott, kiépített csapadékelvezetéssel. Himesházán minden szükséges szolgáltatás megtalálható: két csoporttal működő óvoda, korszerű, magas színvonalú oktatást adó nyolcosztályos iskola, könyvtár, kultúrház, tájház, orvos, fogorvos, védőnő, gyógyszertár, posta, Takarék Bank, Római Katolikus Plébánia. Van az időseknek Napközi Otthona, a meleg étkezés lehetőségét az iskola konyhája biztosítja. A faluban üzemel egy presszó, négy bolt: vegyes-, ajándék-, gazda-, virág-.

 

A lakosság nagy része Mohácsra és Pécsre jár dolgozni, sokan vállalkoznak a mezőgazdaságban és sok más területen.
Fontos megemlíteni, hogy településünkről Mohácsra, Pécsre, Bólyba járnak gyermekeink középiskolába, többen nívós egyetemek, főiskolák hallgatói. Közülük több kiemelkedő képességekkel és eredményekkel büszkélkedhet. Található nálunk olyan ügyes mesterember is, akinek a tevékenysége szintén messze földön ismert.

 

A sport és kultúra területén számos egyesület és csoport tevékenykedik, amelyek munkájáról és programjaikról részletesen is olvashatnak.