Balázs Balázs szobrász, képzőművész, tanár 1942. április 11-én, a költészet napján született a határon túli Kosnán, Beszterce megyében (Erdély). Általános iskolai éveit Nyírbátorban, Szegeden és Répceszentgyörgyön töltötte. Középiskolai tanulmányait a Szegedi Vasútforgalmi technikumban kezdte, majd felsőfokon a Debreceni és Győri Tanítóképző Intézetben folytatta és a Pécsi Tanárképző Főiskolán fejezte be.

A Magyar Rajzpedagógusok Szövetségének tagja hosszú éveken keresztül, a művésztelepek aktív résztvevője. Itt készített először nagyobb szobrokat, művészetére ekkor főleg a festmények és grafikák jellemzőek.
Első szobrászati kiállításai Veszprém megyében: Tésen, Zircen és Veszprémben voltak. A vietnámi háború idején, annak borzalmait 18 részes faplasztika sorozatával mutatta be.

1968-ban egy Baranya megyei kistelepülésen, Erdősmárokon telepedett le, ahol feleségével, Molnár Valériával 10 éven keresztül összevont iskolát vezettek. Az iskola udvara egyben az ő udvaruk is volt, ezért gyakran diákjai is vele közösön alkottak. A tanításon kívül feleségével sokat tettek a falu közösségi életéért is. Szobrászata itt teljesedik ki. A pécsi Nevelők Házában és a Megyei Pedagógus Tárlatokon is bemutatják műveit.

1977-1980 között a Kishajmási Kerámia üzem művészeti vezetője, 1981-től 1984-ig önálló keramikusként dolgozik. 1988-ban két évre olaszországi szobrászati tanulmányútra megy, Bergamo városában sikeres kiállítást rendeztek számára. Itt tartózkodása alatt kőszobrokat és épület díszítőelemeket készít.
Hazatérte után évekig a Himesházi Általános Iskolában tanít. Köveskuti Péternek köszönhetően 2-3 évente lehetősége nyílik egyéni és a Junior Art Alapítvánnyal közös kiállításokra Mohács városában. A Mohácsi Művészeti Társaság elnökének választja. Független önálló Képzőművészeti Szabadiskolát alapít, diákjai közül sokan a művészeti pályán érvényesülnek. 1995-ben Erdősmárok polgármesterévé választják, 1997-ben a Himesházi Iskola igazgatója lesz, diákjai magas szintű művészeti tevékenységet folytatnak.
2002-ben nyugdíjba vonul, művészeti aktivitása megnő, kiállításai sűrűsödnek. 2007-től állandó részvevője lesz a Pécsváradi ,,Faacuteacute szobrásztelepnek. Kozármisleny város kérésére 2008-ban megszervezi a ,,KM8-akacuteacute alkotótelepet, ennek köszönhetően a település több, mint 40 szoborral gazdagodott.

Életét végig kíséri egy belső követelés, ami újabb és újabb mű elkészítésére ösztönzi, nem tud a művészet nélkül élni. ,,Nincs olyan ember, aki ne alkotnardquo ndash vallja Balázs Balázs.
Alkotói fantáziája sosem lankad, még a napi rutinfeladatok sem telhetnek el anélkül, hogy egy újabb mű kompozíciója ne jelenne meg a szemei előtt.  Olyannyira, hogy még nyaralásai alatt is alkot, kisebb-nagyobb műveket. Erre remek példa a Bölény című alkotása, melyet egy erdélyi túra során faragott, a hegyen található kőből, az ott élő rokonoktól kért vésővel és kalapáccsal. Mind fa-, mind kőszobrászatában fontos, hogy megtartsa, kiemelje a természeti formákat, ezzel is rávilágítva ember és természet közti szoros kapcsolatra. Véleménye szerint a művész akkor alkotott hatásosat, ha az a látogatókban gondolatokat ébreszt, igénye van a mű újbóli megtekintésére.

Legújabb tervei közt szerepel a himesházi Kálvária dombon lévő keresztút felújítása, 14 agyag domborművön bemutatva Krisztus szenvedéseit.

Balázs Balázs műterme mindig nyitva áll az érdeklődők előtt, műveit bárki megtekintheti. Rengeteg alkotását elajándékozza, bár nehezen válik meg szobraitól, képeitől, mégis örül, ha jó helyre kerülnek.

Fia, Balázs Kolos szintén elismert művész, aki Londonban él és alkot. Első kiállításait 16 évesen tartotta a Kodály Zoltán Gimnáziumban, valamint a Mohács Városi Könyvtárban. Rengeteg közös kiállításuk volt az évek során. Balázs Balázs nagyon büszke arra, hogy a Pécsi Nevelési Központban tartott bemutatón, már unokája alkotásait is megtekinthették az érdeklődők.

Szoborpark

A szoborpark megalkotásának ötlete már évtizedek óta foglalkoztatta a falu polgármestereit. Végül Pataki Péter döntött úgy, hogy az ötlet megvalósításra is kerüljön. 2012-ben a falunapon lett átadva a jelenleg 9 szobrot számláló park. Az ünnepség keretén belül a művész átvehette a Himesháza Díszpolgára címet. Balázs Balázs azt szeretné, ha a falu büszke lenne arra, hogy egy szép, igényes szoborkert található a falu centrumában. A szobrokat a testület választotta ki, a következő műveket tudja megtekinteni a közönség:

- Millenniumi emlékmű
- Emlékoszlop
- Szerelmesek padja
- Madaras leány
- Mandulaszemű és a szörnyecske
- Erdélyi legenda (Ursu)
- Zuhanás
- Ábrándozó
- Szent Ferenc katedrálisa

Az itt található alkotások közül, a művész személyes kedvence a Szent Ferenc katedrálisa Szent Ferenc példát mutathatna az emberiségnek a környezet védelméről. Balázs Balázs szerint az ember a természet része, de könnyen tönkre is teheti azt. A nyitott boltív a gondolat szabad szárnyalását jelképezi. A fehér márványgalambok Szent Ferenc és a természet kapcsolatát mutatják. Maga Szent Ferenc nem jelenik meg az alkotáson, csak a gondolatvilága érezhető ki belőle.