Polg.M. Hivatal
       Rendeletek
       Határozatok
       Hirdetmények
       Pályázatok
         Geotermikus...
         Záportározó
       Álláspályázatok
       Faliújság
       Adatkezelési táj.
       Letölthető dok.
   Testület
   Jegyző
   Himesházi KÖH
   Német Önkorm.

Himesháza, Székelyszabar, Szűr,  Erdősmárok Községek Körjegyzőjének
...1../.2010( VI.01.) utasítása

Himesháza, Székelyszabar, Szűr, Erdősmárok Községek Körjegyzősége köztisztviselőinek Közszolgálati Szabályzatáról

"A köztisztviselők jogállásáról" szóló - többszörösen módosított - 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) alapján, a köztisztviselői jogviszonnyal kapcsolatos kérdések rendezésére jelen szabályzatot adom ki.

 

I. Fejezet

Bevezető rendelkezések

1. A szabályzat hatálya kiterjed Himesháza, Székelyszabar, Szűr,  Erdősmárok Községek Körjegyzősége  minden köztisztviselőjére és ügykezelőjére. Az ügykezelőkre nem alkalmazható a Szabályzat III. fejezet 4. pontja, IV. fejezet 1. és 5. pontja.

2. A polgármesterre, alpolgármesterre (a továbbiakban együtt: polgármester) e szabályzat hatálya akkor terjed ki, ha azt törvény előírja.

 

II. Fejezet

A munkaidő, pihenő idő és a rendkívüli munkavégzés szabályai

1. A munkáltatói jogkört gyakorlója a körjegyző.

2. A hivatal köztisztviselőire érvényes munkarend a következő:

hétfő, kedd, csütörtök: 07.30 órától 16.00 óráig,
szerda: 07.30 órától 17.00 óráig
péntek: 07.30 órától 12.30 óráig

A köztisztviselő részére a munkaidőn belül - a munkavégzés megszakításával - napi 30 perc, munkaközi szünetet kell biztosítani.

A munkaközi szünetet 11.30 órától 13.00 óráig tartó időtartamon belül lehet igénybe venni. Az egyes köztisztviselők munkaközi szünetét úgy kell ütemezni, hogy az a Körjegyzőség működésében fennakadást ne eredményezzen.

A Körjegyzőség indokolt esetben biztosítja a rugalmas   munkaidőszervezés,  illetve a csúsztatható munkakezdés lehetőségét.

A csúsztatható munkakezdés lehetőségét 10 événél fiatalabb gyermeket nevelő anyák esetében biztosítani kell.

A rugalmas munkaidőszervezésről, illetve a csúsztatható munkakezdésről a Körjegyző esetenként állapodik meg a köztisztviselővel.

3. A rendkívüli munkavégzés szabályai:

A Ktv. 39. sect (7) bekezdése szerint "rendkívüli esetben a köztisztviselő a munkaidején felül is köteles munkahelyén munkát végezni, illetőleg meghatározott ideig és helyen a munkavégzésre készen állni."

a) A köztisztviselőt a rendkívüli munkavégzés esetén annak időtartamával azonos mértékű szabadidő illeti meg.

b) a köztisztviselőnek a heti pihenőnapon és munkaszüneti napon végzett munka ellenértékeként a munkavégzés időtartama kétszeresének megfelelő mértékű szabadidő jár.

c) a köztisztviselőt a napi munkaidőn túl teljesített ügyeletért, készenlétért legfeljebb annak időtartamával megegyező mértékű szabadidő illeti meg. Ha az ügyeletre, készenlétre a köztisztviselő heti pihenőnapján, illetve munkaszüneti napon kerül sor, részére a bdquob)rdquo pont szerinti szabadidő jár.

d) a rendkívüli munkavégzés időtartama évente legfeljebb 160 óra lehet. A rendszeresen rendkívüli munkavégzést teljesítő köztisztviselő számára legfeljebb évi húsz munkanap szabadidő átalány állapítható meg.

e) a szabadidőt, a rendkívüli munkavégzést követően, legkésőbb napon belül kell kiadni, ha ez nem lehetséges, meg kell váltani. A megváltás mértéke a köztisztviselő kifizetéskori illetményének a szabadidőre járó arányos összege.

A rendkívüli munkavégzést írásban kell elrendelni. Az ilyen munkavégzés elrendelésének, nyilvántartásának és elszámolásának rendjét a következőkben állapítom meg:

a. A rendkívüli munkavégzés elrendelése

- Rendkívüli munkavégzést írásban kell elrendelni a szabályzat 1. sz. függelékét képező "Rendkívüli munkavégzést elrendelő lap" igénybevételével.

- Rendkívüli munkavégzést a körjegyző rendelheti el.

- Rendkívüli munkavégzés elrendelésekor figyelemmel kell lenni a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. tv. (a továbbiakban: Mt.) 128-129. sect foglalt korlátozásokra.

- Rendkívüli munkavégzés elrendelésnek tartalmaznia kell:

- A köztisztviselő nevét, munkahelyi beosztását.

- A rendkívüli munkavégzést elrendelő körjegyző nevét

- A rendkívüli munkavégzés időpontját, időtartamát, helyét.

- Az elvégzendő feladatot.

- Az elrendelés dátumát, az elrendelő és a köztisztviselő aláírását.

b. A rendkívüli munkavégzés nyilvántartása

- A rendkívüli munkavégzést elrendelő lapot 2 példányban kell elkészíteni. A teljesítést a körjegyző leigazolja mind a köztisztviselő példányán, mind a munkáltatói példányon. A munkáltatói példányt a körjegyző - amennyiben a szabadidő kiadása sikertelen volt - havonta összegyűjtve eljuttatja a pénzügyi ügyintézőnek.

- A Pénzügyi ügyintéző

a rendkívüli munkavégzést elrendelő lap alapján a rendkívüli munkavégzésért járó illetményt számfejti majd a havi munkabérrel együtt a köztisztviselő számlájára, utalja

a rendkívüli munkavégzést elrendelő lapot bizonylatként a tárgyévet követő 3 évig megőrzi.

4. A rendes szabadság

4.1. A köztisztviselők esetében:

A Ktv. 41. sect szerint, a köztisztviselőnek évi 25 munkanap alapszabadság és besorolásától függően pótszabadság jár. A köztisztviselőt megilleti még az Mt. 132. sect (1)-(3) bekezdéseiben rögzített pótszabadság is.

A szabadság mértékéről a köztisztviselőt minden év januárjában és minden besorolási fokozat változáskor (vagy egyéb a szabadság mértékét befolyásoló változást követő 30 napon belül) tájékoztatni kell.

4.2. Az ügykezelők esetében:

Az ügykezelők rendes szabadságának mértékét az Mt. 130. sect - 133. sect szabályai szerint kell megállapítani

5. A rendes szabadság kiadásának rendje:

A köztisztviselő igényének megismerése után, a tárgyévben február végéig a körjegyző szabadságolási tervet készít a szabadságok tárgyévi ütemezéséről, s arról a köztisztviselőt tájékoztatja.

a) A szabadságokat a tervben foglaltaknak megfelelően kell kiadni, azoktól csak rendkívül indokolt esetben lehet eltérni, de a köztisztviselő ezzel összefüggésben felmerülő kárát, költségeit - kivéve, ha az eltérésre a köztisztviselő kérelmére került sor - meg kell téríteni.

b) A köztisztviselő kérelmére az alapszabadság egynegyedét - a munkaviszony első három hónapját kivéve - a tervtől eltérően a köztisztviselő által kért időpontban kell kiadni. A köztisztviselőnek az erre vonatkozó igényét a szabadság kezdete előtt legkésőbb tizenöt nappal be kell jelentenie.
 
6. Fizetés nélküli szabadságot - indokolt kérelemre - a körjegyző engedélyezhet.

 

III. Fejezet

Munkavégzés

1. A hivatal köztisztviselőinek a munkaköri feladatait az egyéni munkaköri leírások tartalmazzák.

2. A köztisztviselő feladatait a köz érdekében a jogszabályoknak megfelelően, szakszerűen, pártatlanul és igazságosan, a kulturált ügyintézés szabályai szerint a szakmai és az etikai szabályok betartásával köteles ellátni.

A hivatal köztisztviselői munkavégzésük során mindenkor kötelesek a közszolgálat, az önkormányzat és a körjegyzőség tekintélyét megőrizni.

A köztisztviselő köteles megtartani az állam- és szolgálati titkot.

A köztisztviselő illetéktelen személynek és szervnek nem adhat tájékoztatást olyan tényekről, amelyek tevékenysége során jutottak tudomására és kiszolgáltatásuk az állam, a közigazgatási szerv, munkatársa vagy az állampolgár számára hátrányos, vagy jogellenesen előnyös következményekkel járna.

3. A köztisztviselő köteles a kijelölt munkahelyen és időben munkára képes állapotban megjelenni és munkát végezni.

Ha a munkára képes állapot nem áll fenn, vagy ennek vizsgálatát a köztisztviselő alapos indok nélkül megtagadja, a munkába állástól vagy a munkavégzés folytatásától el kell tiltani, és az esetről jegyzőkönyvet kell felvenni.

4. A munkából való távolmaradást a köztisztviselő köteles legfeljebb 24 órán belül a körjegyzőnek bejelenteni, a távolmaradás okát a körjegyző felszólítására az általa megadott határidőn belül igazolni.

Az illetményszámfejtés részére történő időszakos adatközlésért a Pénzügyi ügyintéző a felelős.

5. Minden köztisztviselő egyénileg felelős a személyes használatába adott hivatali vagyontárgyakért. A vagyonvédelem és a hivatali titoktartás érdekében köteles gondoskodni annak megakadályozásáról, hogy illetéktelenek a körjegyzőség helyiségeibe belépjenek, és ott tartózkodjanak. A hivatali helyiséget távozáskor köteles bezárni, a hivatalos iratokat elzárni, a tűzvédelmi szabályzat szerinti áramtalanítást elvégezni.

6. Munkavégzéssel járó egyéb jogviszonyt  a (Ktv.) 21. sect (2) bekezdésében foglalt tevékenységeken kívül) a hivatal köztisztviselői a körjegyző engedélyével létesíthetnek. A felmerülő összeférhetetlenségi okot a körjegyzőnek kell bejelenteni.

7. A Körjegyző Munkaidő - kedvezményt biztosít a dolgozók továbbképzéséhez

8. A munkakör átadás szabályai:

Ha az adott köztisztviselői munkakörbe alkalmazott köztisztviselő személyében változás történik, vagy a feladatok egy részének ellátása más köztisztviselő feladatává válik akkor a feladatátadásról bdquoátadás-átvételi jegyzőkönyvetrdquo kell felvenni.

A munkakör átadásnál jelen vannak az érintett köztisztviselők és a szervezeti egység vezetője.

A jegyzőkönyvnek (a kötelező jegyzőkönyvi elemeken túl) tartalmaznia kell:

- A lezártan átadott ügyek iratait,

- A folyamatban lévő ügyek iratait, az ügyintézés állásának és a tett intézkedések megjelölését,

- A feladatot átadó köztisztviselőnek a tett intézkedéseiért illetve mulasztásaiért való felelősségvállalási nyilatkozatát,

- A munkakör ellátása során használt - a Körjegyzőség tulajdonában lévő - eszközöket, segédleteket, stb., megjelölve azok használhatósági állapotát is,

- "szoba leltár"-ban lévő eszközök meglévőségét,

- Az eszközökben tapasztalt hiányt, illetve a hiányért való felelősség megállapítását,

- Minden olyan lényeges tényt vagy körülményt, amely a feladatellátás zavartalan folytatása, vagy az ügyintézési hibákért, mulasztásokért való felelősség megállapítása szempontjából lényeges.

IV. Fejezet

A köztisztviselők díjazása

1. A köztisztviselő a közszolgálati jogviszonya alapján havonta illetményre jogosult. Az illetményt száz forintra kerekítve kell megállapítani. Az illetmény alapilletményből, valamint illetménykiegészítésből és illetménypótlékból áll.

A körjegyző - át nem ruházható hatáskörében, a megállapított személyi juttatások előirányzatán belül - a szakmai munka értékelésétől függően a köztisztviselő besorolása szerinti fizetési fokozathoz tartozó alapilletményét legfeljebb 10%-kal megemelheti, vagy legfeljebb 10%-kal csökkentett mértékben állapíthatja meg.

2. Gépjárművezetői pótlék:

a) Ha a köztisztviselő - legalább a ledolgozott munkanapjai 30%-ában - körjegyzőségi gépjárművet vezet és ez által külön gépjárművezető foglalkoztatása szükségtelen, gépjármű-vezetési pótlékra jogosult.

b) A pótlék mértéke az illetményalap 13%-a.

 

3. Képzettségi pótlék.

 

A Képviselő-testület a következő képzettségi pótlékra jogosító munkaköröket állapította meg.

 

Munkakör	Végzettség	Pótlék mértéke az illetményalap %-ában
Gazdálkodási előadó	mérlegképes könyvelő	40%

4. Vezetői pótlék

A Ktv. 46. sect (5) bekezdése alapján a képviselő-testület a költségvetési rendeletben vezetői illetménypótlékot állapíthat meg.

5. Az idegennyelv-tudási pótlék:

A Ktv. 48. sect szerint: bdquoha a köztisztviselő olyan munkakört tölt be, amelyben idegen nyelv használata szükséges, idegennyelv-tudási pótlékra jogosult.rdquo

A körjegyző további idegennyelv-tudási pótlékra jogosító nyelveket és munkaköröket a következőkben állapítja meg:

a) Az idegennyelv-tudást az államilag elismert nyelvvizsga eredményét igazoló bizonyítvánnyal vagy azzal egyenértékű okirattal kell igazolni.

b) A képzés nyelve szempontjából államilag elismert nyelvvizsga nélkül is C típusú felsőfokú nyelvvizsgának minősül a köztisztviselő külföldön szerzett közigazgatási tárgyú felsőfokú végzettsége, vagy az azt kiegészítő szakosító továbbképzési, illetve vezetőképzési végzettsége, ha a képzés időtartama az egy évet eléri, vagy meghaladja.

c) A pótlék mértéke nyelvvizsgánként

- felsőfokú C típusú nyelvvizsga esetében az illetményalap 50%-a, az A vagy B típusú nyelvvizsga esetén 25-25 %-a;

- középfokú C típusú nyelvvizsga esetében az illetményalap 30%-a, az A vagy B típusú nyelvvizsga esetén 15-15 %-a.

(8) Ha a köztisztviselő ugyanazon idegen nyelvből azonos típusú, de különböző fokozatú, illetve különböző típusú és különböző fokozatú nyelvvizsgával rendelkezik, a magasabb mértékű pótlékra jogosult.

6. A helyettesítés szabályai:

A Hivatali munka folyamatosságának biztosítása és az ügyfelek magas szintű bdquokiszolgálásardquo érdekében a távollévő köztisztviselőt munkatársai helyettesítik. A helyettesítés rendjét a köztisztviselők munkaköri leírása tartalmazza. Rendkívüli esetben a körjegyző a helyettesítés rendjétől eltérhet.

Ha a köztisztviselő a körjegyző intézkedése alapján munkakörébe nem tartozó munkát végez, s az eredeti munkakörét is ellátja, illetményén felül - a Ktv. 49/B. sect szerint - külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti.

7. A helyettesítési díj

a) A helyettesítési díj mértéke időarányosan a helyettesítő köztisztviselő illetményének 25-50%-áig terjedhet. Amennyiben a helyettesítést több köztisztviselő látja el akkor a helyettesítési díjat a fenti százalék megosztásával, munkavégzésük (és illetményük) arányában részesülnek a helyettesítési díjból.

b) A helyettesítési díj mértékét a körjegyző állapítja meg. A helyettesítési díj a helyettesítés első napjától jár.

c) A köztisztviselő akkor is jogosult a helyettesítési díjra, ha tartósan távol lévő köztisztviselőt helyettesít, illetve részben vagy egészben többletfeladatként betöltetlen munkakört lát el.

Nem jár helyettesítési díj, ha

a) a helyettesítés a köztisztviselő munkaköri kötelezettsége,

b) a helyettesítés rendes szabadság miatt szükséges.

A fenti tilalom nem vonatkozik arra az esetre, amikor a helyettesítésre azért van szükség, mert a helyettesítésre okot adó munkakör nincs betöltve, feltéve, ha a helyettesítés időtartama a 30 napot meghaladja.

A helyettesítést a körjegyző írásban rendeli el.

8. A kiküldetés szabályai:

A Ktv. 49/C. sect (1) bekezdése szerint: bdquoa közigazgatási szerv a szokásos munkavégzési hely szerinti településen kívüli munkavégzésre kötelezheti a köztisztviselőt (kiküldetés). Ennek feltétele, hogy a köztisztviselő a kiküldetés időtartama alatt is a munkáltató irányítása és utasítása alapján végezze a munkát. Nem minősül kiküldetésnek, ha a köztisztviselő a munkáját - a munka természetéből eredően - szokásosan a közigazgatási szerv székhelyén kívül végzi, valamint, ha olyan településen végzi, amely a közigazgatási szerv szervezetszerű működéséhez tartozik.rdquo

A fentiek alapján a körjegyzőség illetékességi területén való munkavégzés nem minősül kiküldetésnek.

Nem kötelezhető a beleegyezése nélkül más helységben végzendő munkára a nő terhessége megállapításának kezdetétől gyermeke hároméves koráig. Ezt a rendelkezést megfelelően alkalmazni kell a gyermekét egyedül nevelő férfira is.

A kiküldetés a köztisztviselőre nézve - különösen beosztására, korára, egészségi állapotára vagy egyéb körülményeire tekintettel - aránytalan sérelemmel nem járhat.

A kiküldetésben lévő köztisztviselőnek az élelmezésével kapcsolatos többletköltségei fedezetére a kiküldetés tartamára élelmezési költségtérítés (a továbbiakban: napidíj) jár.

- A napidíj mértéke a költségvetési törvényben meghatározott illetményalap egy munkanapra eső összegének 25%-a. Kiszámításánál havonta 21 munkanapot kell figyelembe venni és azt tíz forintra felkerekítve kell megállapítani.

- A napidíj átalányként is elszámolható, ha a köztisztviselő havonta, rendszeresen kiküldetésben végez munkát. Az átalányt a napidíj és a havi átlagban kiküldetésben töltött naptári napok figyelembevételével kell meghatározni.

- A napidíj fele jár, ha a kiküldetésben töltött idő a 8 órát nem éri el.

- Nem számolható el napidíj, ha a kiküldetésben töltött idő a 4 órát nem éri el.


Kiküldetés esetén, a napidíjon túlmenően a körjegyző köteles a köztisztviselő számára megfizetni a kiküldetés során felmerülő szükséges és igazolt többletköltségeit.

9. A cafatéria - juttatás szabályai

(a) A cafetéria-juttatás éves összegét (a továbbiakban: keretösszeg) a Ktv. 49/F. sect (4) bekezdésben meghatározottak szerint legkésőbb tárgyév február 15-éig kell meghatározni jegyzői utasításban, mely utasítás a jelen szabályzat függeléke.

(b) Az éves keretösszeg az adott évben a jegyzői  utasításban meghatározott cafetéria-juttatás igénybevételére használható fel. A tárgyévben igénybe nem vett összeg a következő évre nem vihető át. A köztisztviselő a tárgyévben igénybe nem vett, összeg felhasználásáról - az utasításban, illetve a közszolgálati szabályzatban meghatározott eljárási rendben - november 30-ig írásban nyilatkozik. Amennyiben a keretösszegből ezer forintot meg nem haladó összeg marad, azt a köztisztviselő nem veheti igénybe.

(c) Az egyes cafetéria-juttatásokhoz kapcsolódó közterhek a köztisztviselő éves keretösszegébe beleszámítanak.

(d) Az éves keretösszeget ezer forintra kerekítve kell megállapítani, kivéve, ha a keretösszeg megfelel a Ktv. 49/F. sect (4) bekezdésében meghatározott legalacsonyabb, illetve legmagasabb összegnek.

(e) A köztisztviselő - a keretösszeg, illetve a cafetéria-juttatások meghatározását követően - a Ktv.-ben megállapított határidőig nyilatkozik az általa választott juttatásokról, valamint azok mértékéről.

(f) Ha a köztisztviselő a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 70. sect (5) bekezdésben szereplő juttatások közül választ, akkor a keretösszegből legalább akkora összeget kell felhasználnia, amekkora összegű az adott pénztár, intézmény által előírt minimum tagdíj összege. E követelmény olyan módon is teljesíthető, hogy a köztisztviselő a minimum tagdíj összegére kiegészíti a felhasznált cafetéria-juttatás összegét.

(g) Ha a köztisztviselő jogviszonya év közben keletkezik, vagy a köztisztviselő áthelyezésére kerül sor, akkor az első munkában töltött napot követő 10 munkanapon belül nyilatkozik az általa választott cafetéria-juttatásról.

(h) Ha a köztisztviselői jogviszony év közben keletkezik, a köztisztviselő a keretösszeg időarányos részére jogosult. A keretösszeget ezer forintra kerekítve kell megállapítani. A jogosultsági idő számításakor az adott év naptári napjainak számát kell figyelembe venni.

(i) Ha a köztisztviselő a juttatásról való nyilatkozat határidőben történő megtételét önhibájából elmulasztja, akkor a jegyző által meghatározott juttatásra jogosult.

(j) A köztisztviselő év közben történő áthelyezése esetén a Polgármesteri Hivatal igazolást állít ki a köztisztviselő által az időarányos részt meghaladó mértékben igénybe vett cafetéria-juttatás összegéről.

(k) A juttatás elszámolásakor figyelembe kell venni a köztisztviselő nevére szóló, a Polgármesteri Hivatal által már megrendelt utalvány összegét is.  Továbbá igénybe vett juttatásnak kell tekinteni az elszámolás során az Szja tv. 70. sect (5) bekezdése szerinti juttatások esetében a tárgyhavi munkáltatói hozzájárulást.

 

V. Fejezet

Az egyéb juttatásokra vonatkozó szabályok

 

1. A jubileumi jutalomról:

A Ktv. 49/E. sect szerint: bdquoA köztisztviselő 25, 30, 35, illetve 40 évi közszolgálati jogviszonyban töltött idő után jubileumi jutalomra jogosult. A jubileumi jutalom az említett közszolgálati jogviszonyban töltött idő betöltésének a napján esedékes.rdquo

A köztisztviselő jubileumi jutalomra való jogosultságát a ktv alapján határozatban kell megállapítani.

időarányos részét - a c) alpontban foglaltak alkalmazásával - vissza kell téríteni, kivéve, ha közszolgálati jogviszony a köztisztviselő halála miatt szűnik meg.

Egyéb közszolgálati jogviszony megszűnés esetében a körjegyző a köztisztviselő szociális helyzetére tekintettel - a visszatérítési kötelezettség alól mentesítést adhat.

2. A körjegyző a körjegyzőség szakember szükségletének tervszerű biztosítása érdekében tanulmányi szerződést köthet a köztisztviselővel.

A szerződésben meg kell határozni:

- a támogatás jogcímeit és mértékét,

- az elszámolás módját,

- a felek jogait, kötelezettségeit.

- azt a tanulmányi időt követő időtartamot, melyet az érintett köztisztviselő a hivatal állományában vállal eltölteni.

Ez az időtartam a tanulmányi idővel arányos, de az 5 évet nem haladhatja meg.

A körjegyző engedélyezheti a köztisztviselő korábbi munkahelyével kötött tanulmányi szerződésből következő anyagi kötelezettségek részbeni vagy teljes átvállalását.

Ha a köztisztviselő olyan iskolai rendszerű képzésben vesz részt, amelyet a Körjegyzőség nem támogat, a köztisztviselőt megillető szabadidőt Mt. 115. sect alapján körjegyző állapítja meg a következők szerint.

- A szabadidő mértékét a körjegyző az oktatási intézmény által kibocsátott, a kötelező iskolai foglalkozás és szakmai gyakorlat időtartamáról szóló igazolásnak megfelelően állapítja meg.

- A fentieken túl a körjegyző vizsgánként - ha egy vizsganapon a köztisztviselőnek több vizsgatárgyból kell vizsgáznia, vizsgatárgyanként -, a vizsga napját is beszámítva négy munkanap szabadidőt köteles biztosítani. Vizsgának az oktatási intézmény által meghatározott számonkérés minősül.

- A diplomamunka  elkészítéséhez a körjegyző tíz munkanap szabadidőt köteles biztosítani.

A köztisztviselő más közigazgatási szervvel, illetőleg más munkáltatóval tanulmányi szerződést csak a körjegyző előzetes engedélyével köthet;

 

VI. Fejezet

Szociális, kulturális és egészségügyi juttatások

 

1. A lakásépítés és vásárlás támogatásának szabályairól:

a) A Ktv. 49/H. sect b) pontja szerint a köztisztviselő részére lakhatási, lakásépítési, -vásárlási támogatás, biztosítható.

A körjegyzőség éves költségvetésének függvényében - a szabályzat 1. számú mellékletében meghatározott módon és feltételekkel - lakhatási, lakásépítési, - vásárlási támogatás, biztosítható.

b) A Ktv. 49/I. sect szerint: bdquoHa a köztisztviselő lakáscélú állami támogatásról szóló jogszabály szerint kamattámogatott lakásépítéséhez, vásárlásához hitelintézettől igényelt kölcsön összege meghaladja e lakásingatlan hitelbiztosítéki értékének a hitelintézet által meghatározott legmagasabb arányát, a különbözetre az állam készfizető kezességet vállal.

A kezességvállalás alapjául szolgáló közszolgálati jogviszony fennállását a körjegyző igazolja.

2. Albérleti díj

A köztisztviselő kérelmére - a körjegyző javaslata alapján - albérleti díj hozzájárulásban részesíthető. A hozzájárulás mértékéről - a költségvetési lehetőségek függvényében - a polgármester dönt.

3. Illetményelőleg

A köztisztviselő részére eseti kérelem alapján illetményelőleg folyósítható, amennyiben a körjegyző engedélyezi annak kifizetését.

a) fizetéselőleg annak a köztisztviselőnek engedélyezhető, akinek családi, egészségügyi, illetve más szociális ok alapozza meg a kérelmét.

b) a fizetéselőleg felső határa a folyósításakor érvényes minimálbér havi összegének az ötszöröse, de legfeljebb a személyi jövedelemadó előleggel, az egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékokkal csökkentett rendszeres havi személyi alapbérének a háromszorosa.

c) a fizetéselőleg kamatmentes kölcsönnek minősül, amelyet 6 havi egyenlő részletben, de legkésőbb az adott év december 31. napjáig kell visszatéríteni, fizetési haladék nem engedélyezhető. A támogatás, illetve a még vissza nem fizetett része egy összegben és azonnal esedékessé válik, ha a köztisztviselő munkaviszonya a törlesztési idő alatt megszűnik.

4. Családalapítási támogatás

(1) A határozatlan időre kinevezett és legalább egy éve a hivatalban dolgozó köztisztviselő első házasságkötése alkalmával vissza nem térítendő családalapítási támogatásban részesíthető.

(2) A támogatás mértéke 50 000 Ft.

(3) A támogatásról a köztisztviselő kérelmére a körjegyző dönt.

5. Szociális támogatások

(1) A köztisztviselő alap-, közép- és felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanuló gyermeke (i) után beiskolázási támogatásban részesíthető.

(2) A támogatásról a köztisztviselő kérelmére a körjegyző dönt.

6. Rendkívüli szociális támogatás:

(1) A köztisztviselő, ha olyan rendkívüli élethelyzetbe kerül, amikor megélhetése veszélyeztetetté válik szociális támogatásban részesíthető.

(2) A támogatásról a köztisztviselő kérelmére a körjegyző dönt.

7. A szemüveg térítés szabályai:

A számítógép előtt munkát végző köztisztviselők szemüvegtérítésben részesíthetők.

a) Ha a szemészeti szakvizsgálat eredményeként - a szakorvos írásos javaslata alapján - monitorkímélő szemüveglencse viselése indokolt.

b) A szemüvegtérítés mértéke a számlával igazolt költség de legfeljebb a tárgyévre érvényes köztisztviselői illetményalap 30%-ának megfelelő összeg.

Himesháza Község Önkormányzata

 

Közbeszerzési és Beruházási Szabályzata

 

I. RÉSZ

 

Általános rendelkezések

 

A szabályzat hatálya

 

1. Személyi hatály

 

1.1  E Közbeszerzési és Beruházási Szabályzat Himesháza Község Önkormányzatára terjed ki.

 

1.2 A szabályzat hatálya továbbá kiterjed az eljárásban résztvevőkre, így az ajánlatkérőre, az ajánlattevőkre, a bírálóbizottságra, a lebonyolítókra, a műszaki ellenőrre, a döntéshozóra és az eljárások törvényességét ellenőrzőkre.

 

2. Tárgyi hatály

 

Himesháza Község Önkormányzata árubeszerzés, építési beruházás, építési koncesszió, szolgáltatás, szolgáltatási koncesszió beszerzése során köteles a vonatkozó magasabb szintű jogszabályok - így különösen a közbeszerzésekről szóló többször módosított 2003. évi CXLIX. törvény (továbbiakban Kbt.) és a kapcsolódó jogszabályok - előírásaival összhangban e szabályzat szerint eljárni.

 

Értelmező rendelkezések

 

3. E Közbeszerzési és Beruházási Szabályzat alkalmazásában:

 

3.1 beruházáson e szabályzat értelmezése szerint a közbeszerzési törvény hatálya alá tartozó közbeszerzések megvalósítását,

 

3.2  külső lebonyolítón a közbeszerzési eljárás előkészítésével, lebonyolításával megbízott külső személyt, szervezetet,

 

3.3  műszaki ellenőrön, a műszaki ellenőrökről szóló jogszabályokban meghatározottakkal összhangban, az önkormányzat megbízása alapján a kivitelezési munkák szakszerűségét felügyelő személyt, szervezetet,

 

3.4 beruházási engedélyokiraton a beruházás megindításához szükséges, a beruházásra jellemző adatokat (például: mennyiség, ár, stb.) tartalmazó dokumentumot kell érteni.

 

3.5. éves összesített közbeszerzési terven a Kbt. 5.sect (1) bekezdésében foglalt tervet kell érteni, melynek elkészítési határideje minden év április 15-e. A közzétételéért a körjegyző felel.

 

II. RÉSZ

 

A közbeszerzési értékhatárokat elérő vagy meghaladó, valamint az általános egyszerű közbeszerzési értékhatárokat el nem érő közbeszerzések dokumentálási rendje, az ajánlatkérő és nevébe eljáró személy, az eljárásba bevont személyekkel és szervezetekkel kapcsolatos előírások

 

I. fejezet

 

Közös előírások

 

4. Az eljárás dokumentálási rendje

 

4.1  Az eljárás során, annak jogszerű lebonyolítása érdekében a keletkezett iratokat dokumentálni kell. A dokumentálás a konkrét közbeszerzési eljárás során keletkezett első irat iktatásával kezdődik. Az eljárás során keletkezett többi iratot a főszámú iktatáshoz alszámon kell csatolni.

 

4.2  A közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződések teljesítésével kapcsolatosan keletkezett iratokat is iktatni kell és alszámon a közbeszerzési eljárás irataihoz kell csatolni.

 

5. Összeférhetetlenség

 

5.1  Az eljárás során, annak minden szakaszában vizsgálni kell az eljárásban résztvevőkre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokat.

 

5.2  Az összeférhetetlenség megállapítása esetén, annak megszüntetéséről haladéktalanul gondoskodni kell.

 

5.3  Az összeférhetetlenség szabályait a Közbeszerzési Törvény határozza meg.

 

6. Az ajánlatkérő és a nevében eljáró személy

 

6.1  A közbeszerzési eljárás(ok)ban ajánlatkérő Himesháza Község Önkormányzata.

 

6.2 A közbeszerzési eljárás(ok) során ajánlatkérő nevében főszabályként a polgármester, vele szemben fennálló összeférhetetlenség esetén az alpolgármester (továbbiakban: ajánlatkérő nevében eljáró személy) jár el.1

 

7. A közbeszerzési eljárás előkészítése

 

Ajánlatkérő nevében eljáró személy a vonatkozó magasabb szintű jogszabályokban előírtakon túl az eljárás előkészítése során köteles beszerezni a közbeszerzés megvalósításához szükséges terveket, engedélyeket.

 

8. Az ajánlatkérő nevében eljáró személy felelősségi köre

 

8.1 A közbeszerzési terv, valamint az előzetes összesített tájékoztató készítése, a konkrét közbeszerzés során a közbeszerzés tárgya, ha az eljárásban bírálóbizottság közreműködik annak felkérése, az ajánlattevők alkalmassági illetve alkalmatlanná nyilvánítási feltételei, a pénzügyi ellenszolgáltatás módja, a bírálati (rész)szempontok meghatározása az ajánlatkérő nevében eljáró személy felelősségi körébe tartozik.

 

8.2 A Kbt. 6.sect (2) bekezdése alapján az ajánlatkérő nevében eljáró személy az eljárást megindító hirdetmény jogszerűségét aláírásával igazolja. Az eljárást megindító hirdetmény ellenjegyzése nélkül a közbeszerzési eljárás nem indítható meg.

 

9. Az ajánlati felhívás

 

9.1 A részvételi, ajánlati, ajánlattételi (továbbiakban: ajánlati) felhívást, annak véglegesítését követően, de legkésőbb a hirdetmény feladását követő napon  iktatni kell.

 

9.2 A hirdetmény feladását/átvételét igazoló elismertvényt az ajánlati felhívás irattári példányához kell csatolni.

 

10. Az ajánlatok kezelése

 

10.1 A részvételi jelentkezések, ajánlatok (továbbiakban: ajánlatok) átvételéről, a körjegyző gondoskodik. Az azonosításhoz szükséges adatokat - átvételi sorszám, időpont (postán érkező ajánlat esetén az ajánlatkérőhöz történő beérkezés keltét) - tartalmazó átvételi jegyzőkönyvet vagy regisztrációs ívet kell készítenie.

 

10.2 Az átvételi jegyzőkönyvben vagy regisztrációs íven rögzíteni kell minden olyan tényt, ami a közbeszerzési eljárás tisztaságát, jogszerű lebonyolítását befolyásolhatja.

 

10.3 Az átvételi jegyzőkönyv vagy regisztrációs ív 1 példányát az ajánlattevőnek át kell adni, postai kézbesítés esetén a jegyzőkönyvet, regisztrációs ívet postai úton kell továbbítani.

 

10.4. Az átvételről készült jegyzőkönyveket, regisztrációs ívet a kézbesítés napján, de legkésőbb a készítést követő munkanapon  iktatni kell.

 

10.5 Az átvételi jegyzőkönyvekről nyilvántartást kell felfektetni. A nyilvántartást az utolsóként beiktatott jegyzőkönyv felvezetése után le kell zárni,  a körjegyzői utasításban meghatározott személy, vagy külső lebonyolító esetén annak aláírásával kell ellátni.

 

11. Az ajánlatok felbontásáról készült jegyzőkönyv kezelése

 

Az ajánlatok felbontásáról készült jegyzőkönyvet a készítés napján, de legkésőbb a készítést követő munkanapon iktatni kell. A jegyzőkönyv mellékletei az ajánlatok.

 

12. A döntéshozó és felelősségi köre

 

12.1 Döntéshozó főszabályként a polgármester, vele szemben fennálló összeférhetetlenség esetén az alpolgármester.

 

12.2 A döntéshozó felelős az eljárást lezáró határozat meghozataláért és annak az ajánlati felhívásban közzétett eredményhirdetési időpontban történő kihirdetéséért.

 

13. A közbeszerzési eljárás eredményének kihirdetése

 

13.1 A döntéshozó határozatát kell a közbeszerzési eljárás eredményeként kihirdetni.

 

13.2 Az eredményhirdetésről készült jegyzőkönyvet az eredményhirdetés napján, de legkésőbb a következő munkanapon iktatni kell.

 

II. fejezet

 

Közbeszerzési értékhatárokat elérő vagy meghaladó közbeszerzések

 

14. Az előkészítő és lebonyolító és felelősségi körük

 

14.1 A közbeszerzési eljárás előkészítése, lebonyolítása:

 

a.) ha az adott közbeszerzés becsült értéke eléri 2009. évben a nettó 100 millió forintot, ezt követő években a község költségvetési rendeletében meghatározott összeget eléri vagy meghaladja minden esetben, ezen érték alatt az ajánlatkérő nevében eljáró személy eseti döntése alapján, a közbeszerzési eljárás előkészítését, lebonyolítását az ajánlatkérő nevében eljáró személy külső, tevékenységi körében erre jogosult személy, vagy szervezet,

 

b.) ha a beszerzés értéke nem éri el az a.) pontban szereplő értékhatárt, vagy ha az ajánlatkérő nevében eljáró személy nem vesz igénybe külső lebonyolítót, akkor a körjegyzőség útján látja el.

 

14.2 A körjegyzőség által lebonyolított közbeszerzési eljárás előkészítését és lebonyolítását munkacsoport végzi, a munkacsoport tagjait a körjegyző a közbeszerzési eljárás megindítása előtt esetenként jelöli ki.

 

14.2.1 A munkacsoport összetételét, működési rendjét, a közreműködő köztisztviselők felelősségi körét a körjegyző jegyzői utasításban szabályozza.

 

14.2.2  A körjegyző a munkacsoportot külső szakértőkkel is kiegészítheti.

 

14.3  A munkacsoport kijelölése írásban történik, mely dokumentumot az iktatóban iktatni kell.

 

14.4 A közbeszerzési eljárás előkészítésével és lebonyolításával megbízott munkacsoport esetében a körjegyzői utasításban meghatározott személy, vagy a külső lebonyolító felelős az eljárás előkészítéséért és lebonyolításáért, így az ajánlati felhívás összeállításáért és feladásáért, az előírt határidők betartásáért, a jegyzőkönyvek elkészítéséért, az eljárás dokumentálásáért, valamint e szabályzatban nevesített eljárási cselekmények elvégzéséért.

 

15. Az ajánlati dokumentáció

 

15.1 A részvételi, ajánlati (továbbiakban: ajánlati) dokumentáció - az eljárást megindító ajánlati felhívás alapján történő - elő- és elkészítése attól függően, hogy az ajánlatkérő nevében eljáró személy külső lebonyolítót igénybe vesz-e, a külső lebonyolító vagy a munkacsoport feladata.

 

15.2 A megvásárolt ajánlati dokumentációról átvételi elismervényt kell készíteni, mely eredeti példányát ajánlattevőnek át kell adni. Az átvételi elismervény másolati példányát annak kiállítási napján, de legkésőbb a következő munkanapon  iktatni kell.

 

15.3 A megvásárolt ajánlati dokumentáció átvételéről készült átvételi elismervényről a munkacsoportnak vagy a külső lebonyolítónak nyilvántartást kell felfektetnie, a nyilvántartáshoz csatolni kell az átvételi elismervényt, valamint a befizetési bizonylat másolatát.

 

15.4 A nyilvántartást az utolsó átvételi elismervény felvezetése után le kell zárni, dátummal és ha a lebonyolító a munkacsoport, a körjegyzői utasításban meghatározott személy, vagy külső lebonyolító esetén annak aláírásával kell ellátni.

 

16. Az ajánlatok elbírálásának előkészítése

 

16.1 A közbeszerzési eljárás előkészítésére és lebonyolítására kijelölt munkacsoport, továbbá a külső lebonyolító, bírálatra előkészített anyag összeállításával segíti a bírálóbizottság munkáját.

 

16.2 A közbeszerzési eljárást előkészítő és lebonyolító munkacsoport, vagy a külső lebonyolító az ajánlatok felbontását követően legkésőbb 15 napon belül (építési beruházás esetén 30 napon belül) köteles az előkészítő anyagot elkészíteni és a bírálóbizottság résztvevőihez továbbítani.

 

16.3 Az előkészítő anyagnak tartalmaznia kell a beadott ajánlatok teljességének tényét, a hiányosságok megjelölését, ha szükséges tájékoztatást a jogsértésekről. Az előkészítő anyag elkészítése ha a lebonyolítást a hivatali munkacsoport végzi a körjegyzői utasításban meghatározott személy, külső lebonyolító esetén a külső lebonyolító felelősségi körébe tartozik.

 

16.4 Az előkészítő anyagot a bírálóbizottságnak történő megküldés napján, de legkésőbb az ezt követő munkanapon a központi iktatóban iktatni kell.

 

17. A bírálóbizottság, a bírálóbizottság feladatai, a bírálóbizottság felelősségi köre

 

17.1 A bírálóbizottság a közbeszerzési eljárás tárgyában elméleti és gyakorlati ismeretekkel rendelkező, a közbeszerzési eljárást lezáró határozatot meghozó döntéshozó döntését írásba foglalt szakvélemény és döntési javaslat elkészítésével segítő személyek testülete.

 

17.2 A bírálóbizottságot az ajánlatkérő nevében eljáró személy az adott közbeszerzés tárgya szerint, felkérés alapján, esetenként hozza létre.

 

17.3 A bírálóbizottság felkérése írásban történik, mely dokumentumot iktatni kell. A bírálóbizottsági felkérésről bármelyik bírálóbizottsági résztvevő indokolás nélkül lemondhat, összeférhetetlenség esetén köteles lemondani. Az ajánlatkérő nevében eljáró személy a lemondást követően köteles gondoskodni az újabb résztvevő felkéréséről.

 

17.4 A bírálóbizottság résztvevői:

 

-  az elnök (a képviselő-testület, a képviselő-testület külső bizottsági tagja, körjegyzőség köztisztviselője, önkormányzati költségvetési szerv alkalmazottja), mint pénzügyi szakértő bíráló bizottsági tag

 

-    a szakmai titkár (az eljárás tárgya szerinti önkormányzati bizottság elnöke, vagy az általa megjelölt bizottsági tag, az elnökkel szemben fennálló összeférhetetlenség esetén az ajánlatkérő által az eljárás tárgya szerinti önkormányzati bizottságból felkért bizottsági tag) - amennyiben a közbeszerzés tárgya indokolja, egyedi döntés alapján,

 

-    a bírálóbizottsági jogi képviselő (aki csak állam- és jogtudományi egyetemen szerzett doktori címmel rendelkező személy lehet),

 

-     közbeszerzési szakértő,

 

-   a bírálóbizottsági tagok (a képviselő-testület, a képviselő-testület külső bizottsági tagja, polgármesteri hivatal köztisztviselője, önkormányzati költségvetési szerv alkalmazottja) - egyedi döntés alapján

 

17.5 A bírálóbizottság feladatai:

 

a.)  Az ajánlati felhívást és az ajánlati dokumentációt annak közzététele előtt az alábbi szempontok szerint véleményezi:

 

-   a közbeszerzési eljárás tárgya egyértelműen meghatározott-e,

 

-  az ajánlati felhívás és az ajánlati dokumentáció tartalmaz-e minden lényeges feltételt (például: az elbírálás (rész)szempontjai, az elbírálás súlyszámai, stb.),

 

-    az ajánlati felhívás és az ajánlati dokumentáció nem tartalmaz-e olyan lehetőséget, amely a verseny tisztaságát, a nyilvánosságot, az esélyegyenlőséget, az egyenlő bánásmódot veszélyezteti,

 

-    az ajánlati felhívás és az ajánlati dokumentáció kielégíti-e a tartalmi és formai követelményeket.

 

b.)  Részt vesz a beérkezett ajánlatok felbontásában.

 

c.) Az ajánlatok felbontását követően - a közbeszerzési eljárás előkészítésével és lebonyolításával megbízott munkacsoport, vagy külső lebonyolító által bírálatra előkészített anyag segítségével - felkészül a bírálóbizottság bírálati szakvéleményt és döntési javaslatot meghozó ülésére.

 

d.) A beadott ajánlatokat pártatlanul és szakszerűen, az ajánlati felhívásban és az ajánlati dokumentációban szereplő bírálati (rész)szempontok alapján értékeli.

 

17.6 A bírálóbizottság üléséről készült jegyzőkönyvet készítése napján, de legkésőbb a következő munkanapon iktatni kell.

 

17.7 A bírálóbizottság testületként jár el, határozatképességéhez a szavazatra jogosultak kétharmadának jelenléte szükséges, határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza.

 

17.8 A bírálóbizottság felelős az ajánlatok pártatlan, jogszerű, az ajánlati felhívásban és az ajánlati dokumentációban közzétett bírálati (rész)szempontok szerinti értékelésért, továbbá a döntéshozó részére készített szakvélemény és döntési javaslat elkészítéséért.

 

18. Az ajánlatok elbírálása

 

18.1 A bírálóbizottság az előkészítő anyag megismerése után, a bontástól számított legkésőbb 25 napon belül (építési beruházás esetén legkésőbb 55 napon belül) írásban szakvéleményt és döntési javaslatot készít, mellyel segíti a döntést hozó munkáját.

 

18.2 Az ajánlatok összehasonlítását, bírálatát az ajánlati felhívásban és ajánlati dokumentációban közzétett feltételek és a bírálati (rész)szempontok alapján kell elvégezni.

 

19. A bírálati jegyzőkönyv

 

A bírálatról készült jegyzőkönyvnek legalább a következőket kell tartalmaznia:

 

-  az ajánlattevők nevét, székhelyét,

 

-  a kizárt ajánlattevők nevét, címét, a kizárás okát,

 

-  érvénytelen ajánlat esetén az ajánlat tevőjének nevét, címét és az érvénytelenség okát,

 

-  az értékelés indokolását ajánlatonként

 

-  a bírálóbizottság által nyertesnek javasolt ajánlattevő nevét, címét.

 

20. Békéltetés

 

20.1 Himesháza Község Önkormányzata általános elvként fogalmazza meg a békéltetés szükségességét.

 

20.2 A konkrét közbeszerzési eljárások során a békéltetés kezdeményezésére, illetőleg elfogadására a döntést hozó jogosult.

 

20.3 A békéltetés részletes szabályait a Kbt. tartalmazza.

 

III. fejezet

 

Az általános egyszerű közbeszerzési értékhatárokat el nem érő közbeszerzések

 

21. Ajánlati felhívás

 

21.1 Az ajánlati felhívás tartalmaz minden olyan adatot, tényt, ami az ajánlattevők számára megadja a szükséges információt az ajánlataik összeállításához.

 

21.2 Az ajánlatkérő nevében eljáró személy az eljárás megindítására a melléklet szerinti ajánlati felhívást az általa meghatározott számú ajánlattevőnek egyidejűleg, postai úton továbbítja.

 

21.3 A postára adással egyidejűleg az ajánlati felhívást a helyi médiákban, továbbá a körjegyzőség hirdető tábláján az ajánlattételi határidő lejártának napjáig közzé kell tenni, illetve ki kell függeszteni.

 

21.4 Az ajánlattételi határidőket az ajánlatkérő nevében eljáró személy eljárásonként határozza meg.

 

21.5 Az ajánlati felhívásban az ajánlattételi határidőket minden esetben úgy kell meghatározni, hogy az ajánlattevőknek megfelelő idő álljon rendelkezésre ajánlataik ajánlati felhívás szerinti összeállítására.

 

22. Bírálati szempontok

 

22.1 A bírálati (rész)szempontokat az ajánlatkérő nevében eljáró személy eljárásonként határozza meg.

 

22.2 Az ajánlatkérő nevében eljáró személy, ha az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztása bírálati szempontot választja, a bírálati részszempontok között mindig meg kell adni az ellenszolgáltatás mértékének (vállalási ár) részszempontját.

 

22.3 Ha ajánlatkérő nevében eljáró személy bírálóbizottságot hoz létre, úgy a szabályzat bírálóbizottságra vonatkozó előírásait e fejezet esetében is alkalmazni kell.

 

23. Az ajánlattevő

 

23.1 Ajánlattevő az írásban ajánlattételre felhívottakon kívül bárki lehet, aki az ajánlati felhívásban közzétett feltételeket teljesíti, és ha az ajánlatkérő nevében eljáró személy ajánlati dokumentációt készít, azt az ajánlati felhívásban meghatározottak szerint megvásárolta.

 

23.2 Ha ajánlatkérő nevében eljáró személy ajánlati dokumentációt készít, a szabályzat ajánlati dokumentációra vonatkozó előírásait e fejezet esetében is alkalmazni kell.

 

24. Az ajánlattevő alkalmassága illetve alkalmatlanná nyilvánítási feltételei

 

24.1 Az ajánlatkérő nevében eljáró személy az ajánlattevő alkalmassága, illetve alkalmatlanná nyilvánítási feltételeit eljárásonként határozza meg.

 

 24.2 Feltételként pénzügyi és/vagy gazdasági és/vagy műszaki és/vagy szakmai alkalmassági szempontokat lehet meghatározni.

 

25. Pótmunka elrendelése

 

25.1 Ha pótmunka elrendelése válik szükségessé, akkor:

 

-  az ajánlatkérő nevében eljáró a szerződéses ár 10%-ának mértékéig

 

25.2 Pótmunka elrendelése esetén, az alapszerződést módosítani kell mind a vállalási ár, mind a műszaki tartalom, és ha szükséges, a vállalási határidő vonatkozásában is.

 

26. Dokumentálásért felelősök meghatározása

 

26.1 Az ajánlatkérő nevében eljáró személy az eljárás előkészítésére és lebonyolítására igénybe veheti a munkacsoport vagy a külső lebonyolító közreműködését.

 

26.2 A 26.1 pontban említett esetben a szabályzat munkacsoportra valamint a külső lebonyolítóra vonatkozó előírásait e fejezet esetében is alkalmazni kell.

 

26.3 Ha az ajánlatkérő nevében eljáró személy nem veszi igénybe a munkacsoport vagy a külső lebonyolító közreműködését, az eljárás előkészítését és lebonyolítását a körjegyzőség látja el.

 

26.4 A 26.3 pont szerinti eljárást előkészítő és lebonyolító körjegyzőségi dolgozók körét, valamint felelősségi körét a körjegyző körjegyzői utasításban szabályozza.

 

III. RÉSZ

 

Beruházásra vonatkozó szabályok

 

I. fejezet

 

A beruházó és a beruházó feladatai

 

A beruházó felelősségi köre

 

27. A beruházó

 

27.1 A szabályzat alkalmazásában beruházó Himesháza Község Önkormányzata, képviselője a polgármester.

 

27.2 A beruházó feladatait képviselője útján látja el.

 

28. A beruházó feladatai

 

28.1 Az éves költségvetési rendeletben, illetve az abban meghatározott módon jóváhagyott beruházások elvégzéséhez beruházási engedélyokiratot kell kiadni. Ezen engedélyokirat kiadására beruházó képviselője jogosult.

 

28.2 A beruházó eredményes közbeszerzési eljárás esetén a kivitelezési szerződés megkötésével egy időben köteles műszaki ellenőr megbízásával gondoskodni a kivitelezés szakszerűségének ellenőrzéséről.

 

28.3  A beruházó a műszaki ellenőrzést 2009. évben nettó 100 millió forintot elérő, vagy meghaladó, ezt követő években a község költségvetési rendeletében meghatározott értékű beszerzéskor minden esetben, ez alatti értékhatárok esetén a beruházó képviselőjének eseti döntése alapján, arra jogosultsággal rendelkező személy, szervezet megbízásával köteles ellátni, illetve látja el.2

 

28.4 Ha a beruházó nem köteles, vagy nem kíván külső szervezetet igénybe venni, akkor a körjegyzőség arra jogosult, szakterületileg illetékes köztisztviselőjével munkaköri kötelessége során látja el a műszaki ellenőrzést.

 

29. A beruházó képviselője felelősségi köre

 

Beruházó képviselője felelős a beruházói feladatok elvégzéséért.

IV. RÉSZ

Közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződések, a közbeszerzési eljárás szabályai betartásának ellenőrzése

I. fejezet

 

Közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés, a közbeszerzéssel kapcsolatos szabályok betartásának ellenőrzése, az ellenőrzésért felelős felelősségi köre

 

30. Szerződések

 

30.1 A nettó ötmillió forintot elérő vagy azt meghaladó értékű szerződéseket, azok létrejöttét követő hatvan napon belül a helyben szokásos módon, a körjegyzőség hirdetőtábláján, valamint az önkormányzat honlapján közzé kell tenni. A közzétételnek tartalmaznia kell a szerződés megnevezését (típusát), tárgyát, a szerződést kötő felek nevét, a szerződés értékét, határozott időre kötött szerződés esetén annak időtartamát, valamint az említett adatok változásait.

 

30.2 A szerződés közzétételéről a polgármester gondoskodik.

 

30.3 A szerződés értéke alatt a szerződés tárgyáért kikötött - általános forgalmi adó nélkül számított - ellenszolgáltatást kell érteni. Az időszakonként visszatérő - egy évnél hosszabb időtartamra kötött - szerződéseknél az érték számításakor az ellenszolgáltatás egy évre számított összegét kell alapul venni. Az egy költségvetési évben ugyanazon szerződő féllel kötött azonos tárgyú szerződések értékét a 30.1 pont szerinti közzétételi kötelezettség szempontjából egybe kell számítani.

HIMESHÁZA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 15/2008. /XI. 25./ RENDELETE A HELYI IPARŰZÉSI ADÓRÓL.

 

A képviselő-testület a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. Törvény 16. sect. /1/ bekezdésében biztosított jogkörében eljárva, a helyi adókról szóló többször módosított 1990. évi C. törvény /a továbbiakban: Htv./ 1. sect-ának /1/ bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a helyi iparűzési adóról a következő rendeletet alkotja:

Adókötelezettség

1.sect /1/ Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén állandó vagy ideiglenes jelleggel végzett vállalkozási tevékenység /továbbiakban: iparűzési tevékenység/.

/2/ Adóköteles iparűzési tevékenység: a vállalkozó e minőségben végzett nyereség-, illetőleg jövedelemszerzésre irányuló tevékenysége.

Adóalany

2.sect. Az adóalany a vállalkozó.

Állandó és ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység

3.sect. /1/ A vállalkozó állandó jellegű iparűzési tevékenységet végez az önkormányzat illetékességi területén, ha ott székhellyel, telephellyel rendelkezik, függetlenül attól, hogy tevékenységét részben, vagy egészben székhelyén /telephelyén/ kívül folytatja.

/2/ Ideiglenes jellegű az iparűzési tevékenység, ha az önkormányzat illetékességi területén az ott székhellyel, telephellyel nem rendelkező vállalkozó
a./ piaci és vásározó kiskereskedelmet folytat,
b./ építőipari tevékenységet folytat, illetőleg természeti erőforrást tár fel vagy kutat, feltéve, hogy a folyamatosan vagy megszakításokkal végzett tevékenység időtartama adóéven belül a 30 napot meghaladja, de nem éri el a 181 napot. Ha a tevékenység folytatásának időtartama a 180 napot meghaladja, akkor a tevékenység végzésének helye telephelynek minősül.
c./ bármely - az a./ és b./ pontban nem sorolható - tevékenysége, ha annak folytatásából közvetlenül bevételre tesz szert, feltéve ha egyetlen önkormányzat illetékességi területén sem rendelkezik székhellyel, telephellyel.

Adókötelezettség keletkezése és megszűnése

4.sect. /1/ Az adókötelezettség az iparűzési tevékenység megkezdésének napjával keletkezik és a tevékenység megszűnésének napjával szűnik meg.

/2/ Az önkormányzat illetékességi területén ideiglenes /alkalmi/ jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén a tevékenység végzésének időtartama az irányadó az adókötelezettség időbeni terjedelmére.

Az adó alapja

5.sect. /1/ Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó alapja a nettó árbevétel, csökkentve az eladott áruk beszerzési értékével, a közvetített szolgáltatások értékével, az anyagköltséggel. Mentes az adóalapnak az a része - legfeljebb azonban az adóalap 90 %-a -, amely a külföldön létesített telephelyen végzett tevékenységből származik, feltéve ha azt a telephely szerinti állam önkormányzatának fizetendő, a vállalkozási tevékenységet terhelő adó terheli.

/2/ Ha a vállalkozó több önkormányzat illetékességi területén végez állandó jellegű iparűzési tevékenységet, akkor az adó alapját a Htv. 39. sect /2/ bekezdése, a Htv. vonatkozó melléklete szerint kell megosztani.

/3/ Ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetében az adót a tevékenység végzésének naptári napjainak alapján kell megállapítani. Minden megkezdett nap egy napnak számít.

Az adó mértéke

6.sect. /1/ Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó évi mértéke az adóalap 2 %-a.

/2/ Ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó mértéke:
a./ a Htv. 37. sect. /2/ bekezdésének a./ pontja szerinti tevékenység-végzés után naptári naponként 1.000,- Ft.
b./ a Htv. 37. sect. /2/ bekezdésének b./ és c./ pontja szerinti tevékenység-végzés után naptári naponként 5.000,- Ft.

/3/ A székhely, illetőleg telephely szerinti önkormányzathoz az adóévre fizetendő adóból legfeljebb azonban annak összegéig terjedően - a /4/ bekezdésben meghatározott módon - levonható az ideiglenes jellegű tevékenység után az adóévben megfizetett adó.

/4/ Az ideiglenes tevékenység után megfizetett adó a székhely, illetve telephely szerinti önkormányzatokhoz fizetendő adóból a vállalkozás szintjén képződő teljes törvényi adóalap és az egyes /székhely, illetve telephely szerinti/ önkormányzatokhoz kimutatott törvényi adóalapok arányában vonható le.

Az adóelőleg megállapítása és az adó megfizetése

7.sect. /1/ A vállalkozó az iparűzési adóra adóelőleget köteles fizetni.

/2/ Az adóelőleg összege:
a./ az adóévet megelőző adóév időtartama 12 hónapnál nem rövidebb, az adóévet megelőző adóév adójának megfelelő összeg,
b./ ha az adóévet megelőző adóév 12 hónapnál rövidebb, akkor a megelőző adóév adójának az adóévet megelőző adóév naptári napjai alapján adóévre számított összege,
c./ az adóköteles tevékenységet az önkormányzat illetékességi területén az adóév közben kezdő vállalkozónál, vagy ha az önkormányzat az adót első alkalommal vagy év közben vezeti be, az adóévre bejelentett várható adó összege.

/3/ A vállalkozónak az adóköteles tevékenysége megkezdésétől számított 15 napon belül az adóévre várható adójáról bejelentést kell tennie az adóhatósághoz.

/4/ A helyi adóhatóság a fizetendő adóelőleg mértékét az éves adóbevallás, illetve a várható adó bejelentése alapján fizetési meghagyásban közli.

/5/ A vállalkozó adóelőleget félévi részletekben, az adóév március 15-ig, illetve szeptember 15-ig fizet.

/6/ Ideiglenes /alkalmi/ iparűzési tevékenység esetén a működési időtartama szerint járó adó készpénzben is megfizethető a Htv. 42.sect. /5/ bekezdésében meghatározott pénzkezelési szabályok betartásával.

Záró rendelkezések

8.sect. Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a helyi adóról szóló többször módosított 1990. évi C. törvény és az adózás rendjéről szóló, többször módosított 1990. évi XCI. törvény rendelkezései az irányadók.

9.sect. Ez a rendelet 2009. január 1-jén lép hatályba.

Rozmer András       Scheich Gáspár
 Polgármester            Körjegyző

Z Á R A D É K
A jelen rendelet Himesháza községben 2008. november 25-én kihirdetésre került.

Himesháza, 2008. november 25.

Scheich Gáspár
Körjegyző

HIMESHÁZA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 6/1995./III. hó 28. nap/ SZÁMÚ RENDELETE
A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATÁRÓL

/ Egységes szerkezetben /

Preambulum

A Magyar Köztársaság Országgyűlése a többpártrendszerű jogállam kiépülésével egyidejűleg az önkormányzati rendszer bevezetése mellett döntött, biztosítva a helyi önkormányzatok három kiemelkedően fontos jogát: az autonómiához való jogot, a demokratikus helyi hatalomgyakorlás, valamint az önkormányzati jogok bírósági védelmének a jogát. Az egyre erősödő önkormányzatok révén olyan önszerveződő helyi hatalomgyakorlás valósul meg, amelyben a lakosság közvetlenül illetve választott helyi képviselői útján - a törvények keretei között - önállóan intézheti a helyi ügyek széles körét. A helyi önállóságot anyagilag - szervezetileg - jogilag biztosító önkormányzat - barát környezetben a helyi önkormányzatok fokozatosan képessé válhatnak arra, hogy a településen önfejlődési folyamatokat indítsanak el, s a köz megelégedésére hatékonyan igazodjanak a helyi sajátosságok és igények sokszínűségéhez, önkormányzati minőségükben és önállóságukkal kapcsolódjanak az országos közfeladatok helyi érdekű megvalósításához. A helyi önkormányzatok széles feladat- és hatáskörükben eljárva kifejezik a helyi közakaratot, megjelenítik a helyi érdekeket. Mindezeket alapul véve és szem előtt tartva Himesháza község önkormányzata önállóan, szabadon, demokratikus módon, széleskörű nyilvánosságot teremtve intézi a település közügyeit, gondoskodik a közszolgáltatásokról, a helyi hatalom önkormányzati típusú gyakorlásáról. A képviselő-testület a fenti elvekkel és célkitűzésekkel összhangban az 1990. évi LXV. tv. 18.sect./1/ bek. felhatalmazása alapján a következők szerint állapítja meg a Szervezeti és Működési Szabályzatát.

I. FEJEZET

Általános rendelkezések

1.sect.

/1/ Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Himesháza Község Önkormányzata.

/2/ Az önkormányzat székhelye: Himesháza
Pontos címe: 7735 Himesháza Kossuth Lajos utca 82.

/3/ Az önkormányzati jogok gyakorlásával felruházott szervezet: Himesháza község Önkormányzata Képviselő-testülete.

/4/ Illetékességi területe: Himesháza község közigazgatási területe.

/5/ A közszolgáltatást nyújtó intézményekben a feliratokat magyar és német nyelven fel kell tüntetni.

2.sect.

Az önkormányzat jelképei a címer, a zászló és a pecsét.

Az önkormányzat címere:
A címer háromszögű pajzsot ábrázol, mely kissé lekerekített oldalú. Benne kék alapon harántosztottan a jobb felső saroktól a bal alsó rész kb. kétharmadáig húzódó fehér színű harántosztás. Ebben az un. fehér harántpólyában középen, harántirányban a jobb felső sarok felé mutató vörös /piros/ színű nyílvessző látható.
Az előkelőbb jobb oldali kék mező alsó harmadában egy aranyszínű vágás van. A pajzs feletti aranyszínű sisakon aranyszínű korona, felette két kékszínű, kiterjesztett szárny. A címer kék alapszíne a végtelenség útját, a nyugalmat és a bölcsességet jelképezi. A benne lévő fehér harántosztás színe a halál és újjászületés, a lelki nyugalom, lelki energia forrásának jelképe. A nyíl piros színe az életet, a halhatatlanságot jelzi. Formája az ég és föld közötti különbséget szimbolizálja, az isteni erő jelképe, mely mutatja az utat, hol kell keresni a boldogulást. A jobb oldali kék mezőben arany szín is ezt erősíti meg, az isteni hatalom, a halhatatlanság jeleként. A forma, melyet egyfajta híd jelképeként értelmezhető, jelenti a föld és a mennyország közti utat, az átkelést a földről a mennybe, a földi életből a halhatatlanságba. A címer felett lévő arany színű sisak a hagyományos címerábrázoláson túl utal a XVIII-XIX. századi Himesházára, mint katonai körzeti központra. Ugyanis a környező falvak kötelesek voltak katonai porciókat adni: széna, zab, szalma, pénz stb. formájában a beszállásolt katonák eltartására. A sisakrostélyban lévő piros szín a vér, a háború, a földi hatalom jelképe. Az aranyszínű korona, mely az eddigiek fölé emelkedik, színével, formájával, helyével is jelképez: külső és belső erőt, az egyházi áldást, isteni ajándékot, az égi hatalom kiteljesülését.

A korona mögött kiemelkedő kékszínű kiterjesztett szárnyak az állandó mozgás, a győzelem, a szabadság szimbolizálása mellett jelképezi a lélek könnyűségét és a mennybemenetelét.
Az önkormányzat zászlaja:
Álló kék színű, téglalap alakú lobogó. A felső csúcspontoktól kb. a téglalap egyharmad részéig, középen csúcspontban találkozó fehér alapú háromszög található. Oldalai 45 fokosak. A háromszög középső csúcspontjával elvágólag van elhelyezve a színes címer függőleges tengelye. A fehér háromszögbe való elhelyezését a címer felső pontja és a címer alatt lévő lebegő szalag szélessége határozza meg.
Az önkormányzat pecsétje:
Kör alakú, benne körfelirat bdquo Himesháza Község Képviselő-testülete Baranya megyerdquo helyezkedik el, középen a község címere van.

3.sect.

/1/ A polgármester gondoskodik arról, hogy a település lakossága a nemzeti és a helyi ünnepeket méltó módon megünnepelhesse.
A település ünnepei: a szeptember hónapban tartandó búcsú napja

/2/ Himesháza Község ünnepi képviselő-testületi ülésein a polgármester a település címerével ellátott kék színű vállszalagot viseli.

4.sect.

A település hazai és külföldi kapcsolatai:

a.) Az önkormányzat kapcsolatot tart fenn:

Magyarországon:
Székelyszabar Község Önkormányzatával
Szűr Község Önkormányzatával
Erdősmárok Község Önkormányzatával

Külföldön:
a németországi Rasdorf községgel.

b.) Külföldi önkormányzattal való további együttműködésről szóló megállapodás megkötése a képviselő-testület minősített többségű döntéséhez kötött, át nem ruházható hatáskörébe
tartozik.

II. FEJEZET

A helyi önkormányzás általános szabályai

5.sect.

A képviselő-testület - a törvény keretei között - önállóan szabályozhatja illetőleg egyedi ügyekben szabadon igazgathatja a feladat és hatáskörébe tartozó helyi közügyeket. Döntését az Alkotmánybíróság, illetve bíróság és kizárólag jogszabálysértés esetén bírálhatja felül.

6.sect.

A képviselő-testület véleményt nyilvánít és kezdeményez a feladat- és hatáskörébe nem tartozó, de helyi közösséget érintő ügyekben. E jogával különösen abban az esetben él, ha az ügy a településfejlesztéssel és üzemeltetéssel, a lakossági közszolgáltatások fejlesztésével áll szoros kapcsolatban. Ilyen ügyekben - a polgármester indítványára - a képviselő-testület csak a közvetlenül érintett lakossági réteg, érdekképviseleti szerv vagy társadalmi szervezet meghallgatása után nyilvánít véleményt, illetve tesz kezdeményezést.

7.sect.

Önkormányzati döntést a helyi önkormányzat képviselő-testülete illetőleg a helyi népszavazás hozhat. Továbbá a helyi önkormányzat képviselő-testületének felhatalmazása alapján a települési kisebbségi önkormányzat, a polgármester, a bizottsága és a társulása hozhat önkormányzati döntést.

III. FEJEZET

Az önkormányzat feladata, hatásköre, szervezete

8.sect.

Az önkormányzat feladatai a közszolgáltatások körében:
- településrendezés és településfejlesztés
- az épített és természeti környezet védelme
- a lakásgazdálkodás
- a vízrendezés, csapadékvíz-elvezetés és csatornázás
- a köztemetők fenntartása
- a helyi közutak és közterületek fenntartása
- a helyi tömegközlekedés és köztisztaság biztosítása
- gondoskodás a helyi tűzvédelemről és a közbiztonság helyi feladatairól
- közreműködés az energia szolgáltatásban
- közreműködés a foglalkoztatás megoldásában
- gondoskodás az óvodai nevelésről, az általános iskolai oktatásról és nevelésről, az egészségügyi és szociális ellátásról, valamint a gyermek és ifjúsági feladatokról
- a közművelődési tevékenység és sport támogatása
- a nemzetiségi és etnikai kisebbség jogai érvényesítésének biztosítása
- az egészséges életmód közösségi feltételeinek az elősegítése.

9.sect.

/1/ Az önkormányzat köteles gondoskodni:
- az egészséges ivóvízellátásról
- az óvodai nevelésről, az általános iskolai oktatásról és nevelésről
- az egészségügyi és a szociális alapellátásról
- a közvilágításról
- a helyi közutak és köztemető fenntartásáról
- a nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak érvényesítéséről

/2/ Az önkormányzat alaptevékenységként ellátja a község szennyvízcsatornázásának,
szennyvízhálózatának, szennyvíztelepének /szennyvízközműveinek/ üzemeltetését.

10.sect.

Az önkormányzat jogi személy. A képviselő-testület a településfejlesztéssel, a helyi közszolgáltatásokkal, az alapvető intézményhálózat létrehozásával és működtetésével szorosan összefüggő hatásköreinek gyakorlását nem ruházhatja át. Ennek megfelelően és ezen túlmenően a képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik:
- az önkormányzati rendelet alkotás
- az önkormányzat szervezeteinek kialakítása és működésének meghatározása
- a törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés és megbízás
- a helyi népszavazás kiírása
- az önkormányzati jelképek, kitüntetések és elismerő címek meghatározása, használatuk szabályozása, a díszpolgári cím adományozása
- gazdasági program megállapítása és végrehajtásáról szóló beszámoló elfogadása
- megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervhez való csatlakozás
- a település rendezési terv jóváhagyása
- éven belüli, összesen 1,5 millió Ft értékhatárt meghaladó hitel felvétele
- kötvénykibocsátás, továbbá a közösségi célú alapítvány és alapítványi forrás átvétele és átadása
- önkormányzati társulás létrehozása, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozás
- intézmény és önkormányzati vállalkozás céljára gazdasági társaság alapítása
- közterület elnevezése, emlékmű és köztéri szobor állítás
- eljárás kezdeményezés az alkotmánybíróságnál
- felterjesztési jog gyakorlása /általánosságban: vélemény nyilvánítás azokban az ügyekben, amelyekben a törvény az önkormányzat álláspontjának kikérését írja elő/
- népi ülnökök megválasztása
- az állásfoglalás megyei önkormányzati intézmény átszervezéséről, megszüntetéséről, ellátási, szolgáltatási körzeteiről, ha az általa nyújtott szolgáltatás a települést is érinti amit a törvény a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe utal
- a települési képviselő, a polgármester összeférhetetlenségi ügyében való döntés az Ötv. 33.sect./2/ bekezdésének b.) pontjában meghatározott hozzájárulással kapcsolatos döntés a vagyonnyilatkozati eljárással kapcsolatos döntés.

11.sect.

/1/ Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható.

/2/ A képviselő kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül bizottságának, a polgármesternek a képviselő-testület által átruházott - önkormányzati ügyben hozott döntését.

/3/ A képviselő-testület önkormányzati hatósági ügyben hatáskörének átruházásáról az adott rendeletében dönt

IV. FEJEZET

A képviselő-testület működése

12.sect.

/1/ A képviselő-testület tagjainak száma: 8 fő.

/2/ A testület szükség szerint, de évente legalább 6 ülést tart. A testületi ülést általában a hétfői napokra kell összehívni, azonban ettől - sürgős esetekben - el lehet térni.

/3/ A képviselő-testület a nyári szabadságolások miatti ülés szüneteket minden év június 15-től július 30-ig állapítja meg. Az ülésszünetekben - halaszthatatlan ügyekben a polgármester jár el, kivéve a kizárólagos hatáskörökben.

/4/ Az ülés meghívóját és az előterjesztéseket a képviselőknek, a tanácskozási joggal meghívottaknak és a részvételi joggal jelenlévőknek olyan időpontban kell megküldeni, hogy azok azt az ülés előtt legalább 7 nappal megkapják.

/5/ Sürgős, halaszthatatlan ügyekben az ülés szóban is összehívható bármikor. Erre bármilyen értesítési mód igénybe vehető.

/6/ A polgármester rendkívüli testületi ülést köteles összehívni a települési képviselők egynegyedének, vagy bizottságának indítványára.

/7/ Az ülés meghívóját ki kell függeszteni az önkormányzat hirdető tábláján.

13.sect.

/1/ A képviselő-testület éves ülésterv alapján dolgozik, a tervezet elkészítése a polgármester feladata. Az üléstervet minden év január 31-ig össze kell állítani.

/2/ Az üléstervre javaslatot tehetnek:
a.) a települési képviselők
b.) a bizottságok
c.) az alpolgármester
d.) a jegyző
e.) a képviselő-testülettel együttműködési megállapodást kötött szervek vezetői.

/3/ Az ülésterv javaslat előterjesztésekor a polgármester tájékoztatást ad a tervezet összeállításánál figyelmen kívül hagyott javaslatokról, azok indítékáról.

/4/ Az ülésterv tartalmazza:
- a képviselő-testület üléseinek tervezett időpontjait és napirendjét,
- a tervezett napirendi pont előterjesztőjének nevét.

14.sect.

/1/ A képviselő-testület ülése nyilvános.

/2/ A képviselő-testület
a.) zárt ülést tart választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, illetőleg visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor, ha az érintett a nyilvános tárgyalásba nem egyezik bele, továbbá önkormányzati, hatósági összeférhetetlenségi és kitüntetési ügy, valamint vagyon nyilatkozattal kapcsolatos eljárás tárgyalásakor.
b.) zárt ülést rendel el a vagyonával való rendelkezés és az általa kiírt pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás üzleti érdeket sértene.

/3/ A képviselő-testület ülését a polgármester vezeti.

/4/ A polgármester a testületi ülés vezetése során megállapítja az ülés határozatképességét és előterjeszti az ülés napirendjét.

/5/ A képviselő-testület a napirendről vita nélkül határoz.

/6/ A polgármester minden képviselő-testületi ülésen beszámol az előző képviselőtestületi ülés óta végzett munkáról, azokról a döntésekről, amelyek végrehajtási határideje lejárt.

/7/ A képviselő-testület a helyi önszerveződő közösségek képviselőit tevékenységi körében tanácskozási jog illeti meg a képviselő-testület és bizottságai ülésein.
Ezek a közösségek a következők: Himesháza község sportegyesülete, UNION Himes Sportklub, Népek Barátsága Egyesület, Szülői Munkaközösségek, Nyugdíjasok Klubja.

15.sect.

Az előterjesztések írásban és szóban is előterjeszthetők.
A határozati javaslatot lehetőleg írásban szükséges benyújtani.
Az önkormányzati rendelet csak írásban nyújtható be.

16.sect.

Sürgősségi indítvány terjeszthető elő a képviselő-testületi ülésre, ha az indítvány tárgya olyan ügy, amelynek soron kívüli tárgyalása végett a polgármester is összehívná a képviselő-testület ülését. A sürgősségi indítvány elfogadásáról a képviselő-testület dönt. Amennyiben a képviselő-testület nem fogadja el a sürgősséget, megtárgyalásának időpontjáról döntést hoz.

17.sect.

/1/ A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, melynek során:
a.) az előterjesztő a napirendhez a vita előtt szóban kiegészítést tehet
b.) az előadóhoz a képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket tehetnek fel, amelyre az előadó köteles rövid választ adni.

/2/ A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor. A felszólalás időtartama legfeljebb 5 perc. Ugyanazon napirend keretében az ismételt felszólalás időtartama a 3 percet nem haladhatja meg. Az idő túllépés miatt a polgármester megvonhatja a szót a felszólalótól.

/3/ A polgármester soron kívüli felszólalást is engedélyezhet.

/4/ Az előterjesztő a javaslatot, illetve a települési képviselő a véleményét, a módosító javaslatát a vita bezárásáig megváltoztathatja és a szavazás megkezdéséig azt bármikor vissza is vonhatja.

/5/ A vita lezárása, a hozzászólások időtartamának a korlátozására a testület bármely tagja tehet javaslatot. E javaslatról a testület vita nélkül határoz. A vita lezárása után a napirend előadója válaszol a hozzászólásokra.

/6/ A vita lezárása után, a határozathozatal előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.

/7/ A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először a módosító és kiegészítő indítványokról dönt a testület - az elhangzás sorrendjében - majd az eredeti határozati javaslatról.

/8/ A javaslat elfogadásához a jelenlévő települési képviselők több, mint a felének igen szavazata szükséges. A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A települési képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A kizárásról az érintett települési képviselő kezdeményezésére vagy bármely települési képviselő javaslatára a képviselő-testület dönt. A kizárt települési képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni.

/9/ Hatályon kívül helyezve.

/10/ Minősített többség szükséges:
a.) önkormányzati rendelet alkotáshoz.
b.) az önkormányzat szervezetének kialakításához és működésének meghatározásához, továbbá a törvény által hatáskörébe utalt választáshoz, kinevezéshez, megbízáshoz.
c.) önkormányzati társulás létrehozásához, társuláshoz érdekképviseleti szervezethez való csatlakozáshoz.
d.) külföldi önkormányzattal való együttműködést rögzítő megállapodáshoz, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozáshoz.
e.) intézmény alapításához.
f.) az Ötv. 12.sect /4/ bek. b.) pontja szerinti zárt ülés elrendeléséhez.
g.) a képviselő-testület megbízatásának lejárta előtti feloszlatásához.
h.) polgármester elleni kereset benyújtásához.
i.) 3 millió Ft-on felüli hitelfelvételhez.
j.) sürgősségi indítvány elfogadásához.
k.) alapítvány elrendeléséhez

/11/ A képviselő-testület döntéseit nyilt szavazással hozza. Titkos szavazást tarthat mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést köteles tartani, illetve zárt ülést tarthat.

/12/ A képviselő-testület rendeletet alkot és határozatot hoz.

/13/ A képviselő-testület rendeleteit külön-külön a naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal és évszámmal - zárójelben hónappal és nappal - kell etni a következők szerint:
Himesháza Község Önkormányzat képviselő-testületének sorszám/(év/hó/nap)/Rendelete/ A rendelet tárgyának megnevezése.

/14/ A képviselő-testület határozatait külön-külön - a naptári év elejétől kezdődően - folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni a következők szerint:
Himesháza Község Önkormányzata hellip/19hellip/hellip.hóhellipnap/ kt. számú Határozat .

/15/ - Az önkormányzati rendeletet a községben felállított hirdetőtáblákon ki kell hirdetni, közzé kell tenni. Ezt követően a kihirdetett rendeletről a helyi kábelterlevízióban a lakosságnak további tájékoztatást kell adni

18.sect.

/1/ A napirendi pontok tárgyalását követően kerül sor az interpellációkra, bejelentésekre, tájékoztatásokra.

/2/ A kérdést vagy interpellációt szóban és írásban lehet megtenni. Ezekre adott válaszok elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül akkor dönt, ha a kérdező, az interpelláló a választ nem fogadta el. Erről alakszerű határozatot nem kell hozni.

19.sect.

/1/ A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely a megjelent képviselők a meghívottak nevét, a tárgyalt napirendi pontokat, a tanácskozás lényegét, a szavazás számszerű eredményét és a hozott döntéseket tartalmazza. A jegyzőkönyv elkészítéséről a körjegyző gondoskodik. A jegyzőkönyv 2 példányban készül.

/2/ A képviselő-testület üléséről készült mindkét jegyzőkönyvhöz csatolni kell a meghívót és mellékleteit, az elfogadott rendeletetket, a jelenléti ívet. A képviselő kérelmére az írásban is benyújtott hozzászólást mellékelni kell a jegyzőkönyvhöz.

/3/ A jegyzőkönyvet a polgármester és a körjegyző aláírása mellett két kijelölt képviselő hitelesíti.

/4/ A képviselő-testületi ülésekről videó felvétel készül, amely az ülést követő héten a lakosság részére vetítésre kerül. A felvételeket a polgármesteri hivatalban kell őrizni.1 /egy/ évig.

V. FEJEZET

Az önkormányzati rendeletalkotás

20.sect.

A rendelet alkotását kezdeményezheti a települési képviselő, a képviselő-testület bizottsága, polgármester, alpolgármester, jegyző.

21.sect.

A kezdeményezést a polgármesternek nyújtják be. A polgármester e kezdeményezést, majd a tervezetet a képviselő-testületnek nyújtja be.

22.sect.

A lakosság széles rétegeinek jogait, kötelességeit érintő önkormányzati rendeletek tervezeteit 10 napig közszemlére kell bocsátani, ami azt jelenti, hogy az önkormányzati hirdetőtáblákon ki kell függeszteni.

23.sect.

A községházán, a művelődési házban, a könyvtárban az önkormányzati rendeletet hozzáférhetővé kell tenni.

VI. FEJEZET

A települési képviselő

24.sect.

/1/ A képviselő tevékenysége során hivatalos személyként jár el.

/2/ A képviselő főbb jogai:
a.) részt vehet a képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásuk megszervezésében és ellenőrzésében.
b.) kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül bizottságának, a polgármesternek a képviselő-testület által átruházott - önkormányzati ügyben hozott döntését.
c.) A képviselő-testület hivatalától igényelheti a képviselői munkához szükséges tájékoztatást, illetőleg ügyviteli közreműködést.
d.) sürgős, azonnali intézkedést igénylő közérdekű ügyben kezdeményezheti a hivatal intézkedését.
e.) bizottsági üléseken tanácskozási joggal részt vehet.

/3/ A képviselő főbb kötelezettségei:
a.) tevékeny részvétel a képviselő-testület munkájában
b.) olyan magatartás tanúsítása, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára
c.) felkérés alapján részvétel a testületi ülések előkészítésében, valamint a különböző vizsgálatokban
d.) tudomására jutott állami, szolgálati, üzleti titok megőrzése
e.) kapcsolattartás a község polgáraival, illetve a különböző önszerveződő lakossági közösségekkel
f.) személyes érintettség bejelentése

VII. FEJEZET

A képviselő-testület bizottságai

25.sect.

/1/ A képviselő-testület ügyrendi bizottságot alakít.

/2/ A bizottság létszáma 3 fő.

/3/ A képviselő-testület az esetenkénti feladatokra ideiglenes bizottságot hozhat létre.

25/A.sect.

/1/ A bizottság szükség szerint ülésezik. A bizottsági üléseket a bizottság elnöke hívja össze.

/2/ A bizottság ülése nyilvános, a zárt ülésre vonatkozó szabályok a képviselő-testületi zárt ülésekre vonatkozó szabályokkal egyeznek meg.

/3/ A bizottság határozatképességére és határozathozatalára a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

/4/ A bizottság üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely a megjelent bizottsági tagok és meghívottak nevét, a tárgyalt napirendi pontokat, a hozzászólásoknál a javaslatokat, módosító kezdeményezéseket, a szavazás számszerű eredményét és hozott döntéseket tartalmazza. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és a körjegyző írja alá.

/5/ A bizottság működésének ügyviteli feladatait a képviselő-testület hivatala látja el.

/6/ A bizottság feladatait, hatáskörét a rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.

VIII. FEJEZET

A polgármester, az alpolgármester, a jegyző

26.sect.

/1/ A polgármester a tisztségét főállásban látja el.

/2/ A polgármesternek a képviselő-testület működésével összefüggő feladatai különösen:
a.) segíti a képviselők munkáját
b.) összehívja és vezeti a testület üléseit
c.) képviseli az önkormányzatot
d.) szervezi a településfejlesztést és a közszolgáltatásokat
e.) biztosítja a demokratikus helyi hatalomgyakorlás, a közakarat érvényesülését

/3/ A polgármester a lakosságot érintő fontosabb intézkedése esetén köteles tájékoztatni a képviselő-testületet.

27.sect.

/1/ A képviselő-testület - a saját tagjai közül a polgármester javaslatára, titkos szavazással, a képviselő-testület megbízásának időtartamára - a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére alpolgármestert választ.

/2/ Az alpolgármester társadalmi megbízatásban látja el feladatait.

/3/

/4/ A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatása esetére a képviselő-testület összehívását és vezetését a legidősebb képviselő látja el.

28.sect.

A körjegyző
rendszeresen tájékoztatást ad a polgármesternek, alpolgármesternek, a képviselő-testületnek, a bizottságoknak az önkormányzat munkáját érintő jogszabályokról a polgármester irányításával előkészíti a képviselő-testület, a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket tájékoztatja a képviselő-testületet a hivatal munkájáról, az ügyintézésről.

IX. FEJEZET

Az önkormányzat hivatala

29.sect.

/1/ A képviselő-testület hivatala Székelyszabar, Szűr és Erdősmárok községek képviselő-testületeivel együtt létrehozott körjegyzőség

/2/ A körjegyzőség székhelye: Himesháza község

/3/ A körjegyzőség hivatali, belső szervezeti felépítését, működésének részletes feladat- és hatásköreit a körjegyzőséget alapító megállapodás és az ügyrend rögzíti. Az ügyrend a rendelet 1. számú melléklete.

/4/ A hivatali munkaidő:
hétfőtől - csütörtökig 7,30 órától - 16 óráig
pénteken 7,30 órától - 13,30 óráig tart.

/5/ Az ügyfélfogadás rendje a következő:
Hétfő 7,30 órától - 12,00 óráig
Kedd - Szerda 7,30 órától - 16,00 óráig
Csütörtök - Péntek 7,30 órától - 12,00 óráig.

/6/

/7/ A himesházi német kisebbségi önkormányzat üléseinek előkészítésében és a hozott döntéseik végrehajtásában az önkormányzati hivatal / a körjegyzőség/ adminisztrációs segítséget nyújt.
Továbbá:
- a testület működéséhez a Radnóti lkt. 74. szám alatti önkormányzati épületben helyiség használatot biztosít,
- a testület működése során a postai, a kézbesítési, gépelési, sokszorosítási feladatokat a körjegyzőségi hivatalon keresztül ellátja és az ezzel járó költségeket viseli.

X. FEJEZET

Helyi népszavazás, népi kezdeményezés

30.sect.

/1/ A képviselő-testület köteles kitűzni a helyi népszavazást, ha azt a választópolgárok legalább 25%-a kezdeményezte

/2/ A népi kezdeményezés kötelező tárgyalásának feltétele, ha azt a választópolgárok legalább 10%-a indítványozza

/3/ A helyi népszavazás lebonyolítására a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvényt kell alkalmazni.

30/A.sect.

A lakossággal való kapcsolati formák, lakossági fórumok, közmeghallgatás

/1/ A képviselő-testület évente legalább egyszer előre meghirdetett közmeghallgatást tart, amelyen a választópolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű kérdést, javaslatot tehetnek.

/2/ A közmeghallgatást előre meg kell hirdetni. A meghirdetés során meg kell határozni a közmeghallgatás napirendjét.

/3/ A közmeghallgatást a polgármester vezeti.

/4/ Az önkormányzat minden évben egy alkalommal falugyűlést tart, amely a lakosság, a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatását, a fontosabb döntések előkészítésbe való bevonását szolgálják.

/5/ A falugyűlés állásfoglalásáról és az ott felmerült kisebbségi véleményekről tájékoztatni kell a képviselő-testületet.

XI. FEJEZET

Az önkormányzat költségvetése, a gazdálkodás főbb szabályai

31.sect.

/1/ A képviselő-testület a költségvetését önkormányzati rendeletben határozza meg. A költségvetés összeállításának részletes szabályait az Államháztartásról szóló törvény, a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét az állami költségvetési törvény határozza meg.

/2/ A képviselő-testület az önkormányzat költségvetését két fordulóban tárgyalja.
a.) az első fordulóban a koncepciót tárgyalja és fogadja el, melynek főbb elemei:
a Kormány által rendelkezésre bocsátott költségvetési irányelv tartalmának figyelembevétele
az önkormányzat részére kötelezően előírt és szabadon felvállalható feladatok körültekintő és alapos elemzése, helyzetfelmérés
Ezen belül:
- bevételi források
- azok bővítésének lehetőségei
- a kiadási szükségletek, azok gazdaságos /törvényes keretek között mozgó/ célszerű mozgásainak a meghatározása
- az igények és a célkitűzések egyeztetése
- a szükségletek kielégítési sorrendjének a meghatározása
- várható döntések hatásainak előzetes felmérése
b.) A második forduló főbb elemei:
- a képviselő-testület megtárgyalja a költségvetési rendelet-tervezetét, amely több
változatban kell, hogy készüljön.
- a költségvetési javaslat tartalmazza:
- a bevételi forrásokat,
- a működési, fenntartási előirányzatokat
- a felújítási előirányzatokat célonként
- a fejlesztési kiadásokat feladatonként
- valamint külön tételben az általános és céltartalékot.
/3/ Az önkormányzat gazdálkodási feladatait a körjegyzőség látja el. E körben különösen:
a.) A PM. által előírt módon és időben elkészíti a költségvetési tájékoztatót, költségvetési
beszámolót, valamint a havi pénzforgalmi információt, s mindezeket megküldi a TÁH
részére
b.) Beszedi az önkormányzat saját bevételeit
c.) Leigényli a TÁH-tól a címzett és céltámogatásokat
d.) Gondoskodik az önkormányzat által létrehozott és működtetett intézmények pénzellátásáról
e.) Biztosítja az önkormányzat pénzforgalmi szemléletű kettős könyvvitelének szabályszerű vezetését
f.) Az önkormányzat költségvetési számláját kezelő pénzintézeten keresztül gondoskodik az önkormányzat tartozásainak és az önkormányzat intézményei működési kiadásainak a kiegyenlítéséről, illetőleg teljesítéséről

/4/ Az önkormányzat tulajdonára és gazdálkodására vonatkozó részletes szabályokat külön önkormányzati rendelet határozza meg.

/5/ Az önkormányzat gondoskodik gazdálkodásának belső ellenőrzéséről. E feladatot a Mohácsi Többcélú Kistérségi társulás látja el.

XII. FEJEZET

Záró rendelkezések

32.sect.

/1/ Az SZMSZ kihirdetése napján lép hatályba. Kihirdetéséről a körjegyző gondoskodik.

/2/ A jelen SZMSZ hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az 1/1991./ I. 25./ számú önkormányzati rendelet, valamint az ezt módosító 1/1995./I.11./ számú önkormányzati rendelet 1.sect-a és a 6/1991.XII.15./ számú önkormányzati rendelet.

33.sect.

/1/ Biztosítandó, hogy az SZMSZ az állampolgárok részére a hivatalban hozzáférhető, megtekinthető legyen.

/2/ Az SZMSZ egy-egy példányát a könyvtárban el kell helyezni.

/3/ Az SZMSZ folyamatos karbantartása a körjegyző feladata.

Rozmer András        Scheich Gáspár
 polgármester          körjegyző

Z Á R A D É K:

A jelen rendelet Himesháza községben 1995. március hó 28. napján kihirdetésre került.

Himesháza, 1995. március 28.

1. számú melléklet

Himesháza, Székelyszabar, Szűr és Erdősmárok községek által fenntartott körjegyzőség
Ü G Y R E N D J E

A KÖRJEGYZŐSÉG SZERVEZETE

1.sect.

/1/ A körjegyzőség szervezeti egységei:
- általános igazgatási, hatósági, szervezési rész 4 fő
- gazdálkodási rész 3 fő

/2/ Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel járó munkakörök az alábbiak:
- körjegyző
- az 1957. évi IV.tv. 3.sect./3/ bekezdésében meghatározott, államigazgatási ügyben döntés meghozatalára jogosult köztisztviselő
- közbeszerzési eljárásban közreműködő köztisztviselő
- költségvetési és egyéb pénzeszközökkel, az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás tekintetében döntési jogosultsággal rendelkező, illetőleg pénzeszközök felhasználására, valamint a gazdálkodás ellenőrzésére kötelezett köztisztviselő

/3/ Képzettségi pótlékra jogosító munkakörök és képzettségek az alábbiak:
- számítógép programozói, rendszerszervezői szakképesítés
- felsőfokú költségvetési szak
- mérlegképes könyvelői, államháztartási szak
- képesített könyvelői, költségvetési szak

/4/ A körjegyzőség alkalmazottainak munkaköri leírását az ügyrend melléklete tartalmazza.

A KÖRJEGYZŐSÉG MUNKARENDJE

2.sect.

/1/ A hivatali munkaidő heti negyven óra.
A hivatali munkaidő minden munkanapon 7,30 órakor kezdődik.
Hétfőtől-csütörtökig 16,00 óráig, pénteken 13,30 óráig tart.

/2/ Az ügyfélfogadás ideje a képviselő-testületek szervezeti és működési szabályzatában került rögzítésre.

/3/ Munkaidőn kívüli, illetve szabad- és pihenőnapokon is el kell látni az alábbi szolgáltatásokat:
a.) házasságkötés
b.) névadó ünnepség
c.) polgári temetés

3.sect.

/1/ Külszolgálat, illetve kiküldetés teljesítése csak a körjegyző előzetes engedélye alapján történhet.

/2/ A dolgozók kiküldetése során felmerülő költségek /utazási, szállás/ elszámolása utólag történik. Az útiszámlákat csak a körjegyzői igazolás után lehet számfejteni.

4.sect.

/1/ A munkaidő befejezésekor a dolgozók kötelesek az ügyiratok elzárásáról gondoskodni.

/2/ A munkahelyről történő távozáskor gondoskodni kell az ajtók bezárásáról és a kulcsok csak a kijelölt személyeknél lehetnek.

/3/ Az épületet takarító a munka befejezése után köteles a riasztó berendezést üzembe helyezni, a nyílászárókat és az épület nagykapuját bezárni, becsukni.

/4/ Munkaidő után az épületben tartózkodni csak a körjegyzőnél tett előzetes bejelentéssel lehet.

5.sect.

/1/ Napközben a munkahelyről eltávozni csak a körjegyző engedélyével lehet.

/2/ Szabadságot a szabadságolási tervben foglaltak szerint lehet igénybe venni. Ettől eltérni csak rendkívül indokolt esetben lehet.

/3/ A szabadságon lévő dolgozó helyettesét a körjegyző jelöli ki.

MUNKAÉRTEKEZLET TARTÁSA

6.sect.

/1/ A körjegyző negyedévenként munkaértekezletet tart. A munkaértekezletekre a polgármestereket meg kell hívni.

/2/ A hivatali munkaértekezletről feljegyzés készül.

/3/ A hivatali munkaértekezleten ismertetni kell az utolsó munkaértekezlet óta megjelent - a képviselő-testületeket, a körjegyzőséget - jogszabályokat.

A KÖRJEGYZŐSÉG FŐBB FELADATA, TEVÉKENYSÉGE

7.sect.

/1/ Az önkormányzatok működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátása.

/2/ A polgármesterek, a képviselő-testületek és az egyes képviselők munkájával kapcsolatos adminisztrációs feladatok.

/3/ A kisebbségi önkormányzatok működésével kapcsolatos feladatok ellátása.

/4/ Az önkormányzati képviselő-testületek döntésnek megfelelő gazdálkodási /pénzügyi/ és fejlesztési feladatok előkészítése, szervezése, végrehajtása.

/5/ Elvégzi az ügyiratkezelést.

A GAZDÁLKODÁS RENDJE

8.sect.

/1/ Az önkormányzatok és az önkormányzatok által működtetett intézmények gazdálkodási feladatait a körjegyzőség látja el.

/2/ A körjegyzőség gazdálkodási feladatai körében:
a.) a pénzügyminiszter által előírt módon és időben elkészíti a költségvetési tájékoztatót, a költségvetési beszámolót, valamint a havi pénzforgalmi információt, s azokat megküldi a Baranya megyei Terület Államháztartási Hivatal /TÁH/ részére.
b.) gondoskodik az önkormányzat saját bevételei beszedéséről.
c.) gyakorolja az önkormányzat által létrehozott és működtetett intézmények vonatkozásában a bérgazdálkodási jogkört. Gondoskodik az intézmények részére megállapított éves költségvetés végrehajtásáról / az intézmények önálló gazdálkodási jogkörrel nem rendelkeznek/.
d.) a TÁH-tól leigényli a címzett és céltámogatásokat,
e.) gondoskodik az önkormányzat által létrehozott és működtetett intézmények pénzellátásáról.
f.) biztosítja az önkormányzat pénzforgalmi szemléletű kettős könyvvitelének szabályszerű vezetését, mely feladatán belül - a pénzügyminiszter által kibocsátott rendelet alapján- kialakítja könyvvitelének számlarendjét.
g.) gondoskodik a működtetett intézmények gazdálkodásának évenkénti ellenőrzéséről, a saját és intézményi leltározások évenkénti - szabályszerű - elvégzéséről.
h.) elkészíti az önkormányzatok éves vagyonleltárát, s azt csatolja a zárszámadási beszámolókhoz.
i.) az önkormányzatok költségvetési számláját kezelő pénzintézeten keresztül gondoskodik az önkormányzat tartozásainak és az önkormányzat intézményi működési kiadásainak kiegyenlítéséről.

PÉNZÜGYI, SZÁMVITELI REND

9.sect.

/1/ Kötelezettségvállalásra a körjegyző a gazdálkodási csoport vezetőjének ellenjegyzése mellett jogosult. Az ellenjegyzés során vizsgálni kell, hogy a vállalt kötelezettség kiegyenlítésére van-e fedezet, a kötelezettségvállalás szükségszerű-e és az gazdaságosnak, szabályszerűnek ítélhető-e.

/2/ Az érvényesítés és a számfejtés a gazdálkodási csoportvezető és helyettesének feladata.

/3/ Munkateljesítést a gazdálkodási csoportvezető igazolhat.

/4/ Utalványozást a körjegyző végzi, tartós távolléte esetén helyettese látja el az utalványozási feladatokat. Az utalványozó köteles vizsgálni, hogy a megrendelés, kötelezettségvállalás szabályszerű volt-e, biztosított-e a fedezet, a kifizetés nem ütközik-e jogszabályba, illetve a megváltozott fizetési mód helyes-e.

/5/ A gazdálkodási csoportvezető feladata a házi pénztár, bizonylati, leltározási és a selejtezési szabályzatok szerinti munkák szervezése, irányítása és ezek ellenőrzése.

/6/ A belső ellenőrzési feladatok ellátása a körjegyző irányításával a gazdálkodási csoport dolgozói révén valósul meg.

/7/ A pénztári pénzkezelést a hatályos pénzügyi rendelkezések előírása szerint a pénztári feladatokkal ellátott ügyintéző végzi.

10.sect.

/1/ Készpénzkifizetéseket a körjegyzőség a házipénztárban kezelt ellátmányból - a házi pénztár szabályzatban meghatározott szabályok szerint - teljesíti.

/2/ Az intézmények ellátmányát a képviselő-testületek külön határozzák meg.

AZ ÜGYKEZELÉS SPECIÁLIS SZABÁLYAI

11.sect.

/1/ A körjegyzőség címére érkező küldeményeket a körjegyző bontja. Az iratot aláírással, dátumozva kell ellátni. A körjegyző távolléte esetén helyettese bontja a küldeményeket.

/2/ Felbontás nélkül a polgármestereknek kell továbbítani a névre szólóan címzett küldeményeket.

/3/ Felbontás nélkül a címzett ügyintézőnek kell továbbítani a névre szóló küldeményeket. Az ügyintéző távollétében a névre szóló küldeményt - ha a borítékról egyértelműen megállapítható a küldemény hivatalos jellege - a körjegyző bontja fel.

12.sect.

/1/ A felbontott és érkeztetett küldeményeket a körjegyzőnek kell átadni.

/2/ A körjegyző a küldeményeket - az ügyintézők kijelölése után - a hivatal belső feladataival megbízott személy részére átadja. Távolléte esetén közvetlenül az iktatónak.

/3/ Az iktatást mindennap 11,00 óráig el kell végezni.

/4/ Amennyiben az ügyfél személyesen nyújtja be a beadványát, illetőleg a külszolgálatot teljesítő ügyintéző személyesen hozza be az érintett iratot, ugyancsak a fentiek szerint kell eljárni.

A KIADMÁNYOZÁS RENDJE

13.sect.

A körjegyző kiadmányozási jogkörét az alábbiak szerint osztja meg:

/1/ Egyedi államigazgatási ügyben hozott határozatok, valamint a felettes hatóságokhoz küldött jelentések, átiratok esetén a kiadmányozási jog csak a körjegyzőt illeti meg.

/2/ A körjegyző tartós távolléte esetén az /1/ bekezdésben foglalt kiadmányozási jog az általa megbízott személyt illeti meg.

/3/ Kiadmányozási jog illeti meg az anyakönyvvezetőt anyakönyvi ügyekben, a népesség-nyilvántartót népesség-nyilvántartási ügyekben.

/4/ A gazdálkodási csoportvezetőt kiadmányozási jog illeti meg bérgazdálkodási ügyekben és az intézmények felé küldött jelentések, tájékoztatók kiadásában.

/5/ Az adóügyi ügyintéző jogosult az adóívek és különböző fizetési felszólítások, letiltások aláírására.

/6/ Az ügyiratot - elintézés után - véglegesen irattárba helyezni a körjegyző láttamozása után szabad.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

14.sect.

A körjegyzőség működésének ellenőrzését, a feladatok egyeztetését az érdekelt községek polgármesterei együttesen végzik. Ezzel kapcsolatos feladatokat a himesházi polgármester irányítja.

2. számú melléklet

Az ügyrendi bizottság feladat és hatásköréről.

Az ügyrendi bizottság feladat- és hatásköre:
1. közreműködik az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatának felülvizsgálatában, javaslatot készít a módosításra,
2. vizsgálja a hatályban lévő SZMSZ hatályosulását,
3. figyelemmel kíséri az önkormányzat szerveit működésük szabályszerűsége tekintetében,
4. végzi a vagyonnyilatkozatok vizsgálatát, nyilvántartja a vagyonnyilatkozatokat és ellenőrzi,
5. az összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezést kivizsgálja,
6. a polgármester illetményének , tiszteletdíjának emelésére, juttatásainak megállapítására javaslatot tesz,,
7. az önkormányzati képviselők tiszteletdíjára, juttatásaira, költségtérítésére javaslatot tesz

Himesháza Község Képviselő-testületének 4/1997./V.5./ számú rendelete a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról

/egységes szerkezetben/

Himesháza Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III.tv. a továbbiakban /Szt. / 138.sect-ban foglalt felhatalmazása alapján a törvény helyi körülményeihez igazodó végrehajtására az alábbi rendeletet alkotja.

1.sect.

A rendelet hatálya kiterjed

/1/ Himesháza Önkormányzat közigazgatási területén élő lakóhellyel rendelkező magyar állampolgárokra, a bevándorlási engedéllyel rendelkező személyekre, a letelepedési engedéllyel rendelkező személyekre, valamint a magyar hatóságok által menekültként elismert személyekre.

/2/ Az Szt. 6.sect-ában meghatározott, az önkormányzat illetékességi területén tartózkodó hajléktalan személyekre, amennyiben a hajléktalan személy az ellátás igénybevételekor nyilatkozatában Himesháza község közigazgatási területét tartózkodási helyként megjelölte.

/3/ Az Szt.7.sect-ának /l/ bekezdésében meghatározott ellátások tekintetében a fentiekben foglaltakon túlmenően az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak a külföldiek beutazásáról, magyarországi tartózkodásáról és bevándorlásáról szóló 2001, évi XXXIX. Törvény rendelkezései szerint jogszerűen Magyarországon tartózkodó állampolgáraira is.

/4/ Az Szt. 32/Bsect-ának /1/ bekezdésében meghatározott időskorúak tekintetében az Szt. 3.sect-a (3) bekezdésének b.) pontjában meghatározott személyi körre

/5/ A személyes gondoskodást nyújtó ellátások tekintetében Mohácsi Többcélú Kistérségi Társulás által szervezett és nyújtott ellátásokra..

I. Szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások

Átmeneti segély

2.sect.

A Képviselő-testület a létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére a rendeletében meghatározott átmeneti segélyt nyújt.

3.sect.

1) Átmeneti segélyben kell részesíteni kérelmére azt a személyt, akinek családjában az 1 főre jutó jövedelem a mindenkori sajátjogú öregségi nyugdíjminimum összegét nem haladja meg és az alábbi feltételeknek megfelel :
a) 70 évesnél magasabb életkor
b) 3 vagy több gyermeket nevelő nagycsaládos
c) gyermekét egyedül nevelő személy
d) jövedelemmel nem rendelkező, munkanélküli ellátásra és jövedelempótló támogatásra nem jogosult, önhibáján kívüli munkanélküli személyeket.

2) Települési önkormányzat tekintet nélkül hatáskörére és illetékességére köteles az arra rászorulónak átmeneti segélyt biztosítani, ha ennek hiánya a rászorulónak az életét, testi épségét veszélyezteti.

4.sect.

1) Átmeneti segélyben részesíthető kérelemre a létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személy, feltéve, hogy az igénylő és családja egy főre jutó jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, egyedülálló esetén 200 %-át nem haladja meg.

2) Az átmeneti segély az alábbi célokra állapítható meg:
a. Ellátatlan munkanélküliek segélyezésére
b) Élelmiszer-, ruha-, gyógyszervásárlás céljára
c) Fűtési támogatásra
d) Utazási költség támogatására

3) Különös méltánylást érdemlő esetben a kérelmező évente legfeljebb egy alkalommal - jövedelemre tekintet nélkül, átmeneti segélyben részesíthető
4) Az átmeneti segély megállapítása esetén utólagos elszámolási kötelezettség írható elő a segélyezett számára.

5.sect.

Az átmeneti segély egyszeri összegét a rászorultsághoz igazodóan 2.000.- Ft- 20.000.- Ft között lehet megállapítani, de a 3.sect.-ban szabályozott esetekben 5.000.- Ft-nál alacsonyabb nem lehet. /Pl. elemi kár/

6.sect.

1) Egy naptári éven belül és egy határozatban ugyanaz a személy legfeljebb 3 alkalommal részesíthető segélyben.
2) Amennyiben a határozatban többszöri segélyezés került megállapításra, fel kell sorolni a későbbi kifizetések időpontját és a kifizetendő összeget.
3) A Képviselő-testület évente egy alkalommal szociális kölcsönben részesítheti azokat, akiknél a családban az 1 főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének másfélszeresét.
4) A kamatmentes szociális kölcsön legmagasabb összege az öregségi nyugdíj legkisebb összegének a négyszerese lehet.
5) A kölcsönben részesülőkkel a polgármester szerződést köt, amely tartalmazza a felhasználás célját, összegét a fizetés feltételeit, nem fizetés esetén a behajtás módját. A havi részlet legkisebb összege 4.000.- Ft.

7.sect.

1) Átmeneti segély iránti kérelmet a segélyre jogosult írásban terjesztheti elő a polgármesteri hivatalban. A szóbeli kérelemhez jegyzőkönyvet kell felvenni.
2) A kérelmet az is előterjesztheti, aki ilyen helyzetről tudomást szerez. Ez esetben a jogosult az eljárás hivatali megindításához intézkedhet.
3) Az igénylőnek a kérelemhez mellékelni kell:
a) Az igénylő és a vele egy háztartásban élők havi jövedelméről szóló igazolást
b) Az igénylő nyilatkozatát az Szt. 1.sect-ban meghatározott vagyoni helyzetéről.

8.sect.

/1/ A szociális jogosultság elbírálásához a kérelmező kötelezhető arra, hogy családja vagyoni, jövedelmi viszonyairól nyilatkozzék, illetve azokat igazolja. A jövedelemszámításnál irányadó időszak a havonta rendszeresen mérhető jövedelmeknél a kérelem benyújtását megelőző három hónap, egyéb jövedelmeknél pedig a kérelem benyújtását megelőző egy év jövedelme.

/2/ Ha a kérelmező életkörülményeire tekintettel az /1/ bekezdésben foglaltak vitatottak a kérelmező kötelezhető az általa lakott lakás, illetve saját és a családja tulajdonában álló vagyon fenntartási költségeit igazoló dokumentumok benyújtására. Ha a fenntartási költségek meghaladják a jövedelemnyilatkozatban szereplő jövedelem 50 %-át, a jövedelem a fenntartási költségek figyelembevételével vélelmezhető.

/3/ A polgármesteri hivatal a segélyt igénylő szociális helyzetéről szükség esetén környezettanulmányt készít.

/4/ Amennyiben kétség merül fel a jövedelemnyilatkozat valódisága tekintetében meg kell kérni a megyei APEH igazolását a jövedelemadó alapjáról.

/5/ Sürgősség esetén - ha az igénylő életkörülményei az azonnali segítséget indokolják - a segély bizonyítási eljárás nélkül az igénylő nyilatkozatai és a bizottság elnökének döntése alapján kiutalható.

9.sect.

Az átmeneti segély folyósítása készpénzben, vásárlási utalvánnyal, az igénylő költségeinek közvetlen átvállalásával történhet, pénztári kifizetéssel, vagy átutalás útján. A segély felhasználásáról a segélyezett az összeg felvételétől számított 30 napon belül elszámoltatható.

Rendszeres szociális segély

10.sect.

10/A.sect.

/1/ A képviselő-testület az Szt. 37/D. sect./5/ bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a nem foglalkoztatott rendszeres szociális segélyben részesülő részére együttműködési kötelezettséget ír elő, amelyet segélyezett Mohács városban a Mohács Kistérségi Családsegítő Gyermekjóléti szolgálatával /továbbiakban Szolgálat / való együttműködéssel teljesít.

/2/ A Szolgálat az együttműködésre kötelezett személyt nyilvántartásba veszi, részére a szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodó beilleszkedést segítő programban való részvételt határoz meg.

/3/ A Szolgálat a megállapított rendszeres szociális segély folyósításának időtartama alatti együttműködés keretében
a./ figyelemmel kíséri az ellátást megállapító határozatban meghatározott határidő betartását és annak megszegése esetén megvizsgálja a mulasztás okát, továbbá a nem foglalkoztatott személyt a jogerős határozat alapján - a szervnél történő megjelenésekor - nyilvántartásba veszi,
b-/ tájékoztatja a nem foglalkoztatott személy az Szt. 37/D. sect-ának /3/ bekezdése szerinti beilleszkedést elősegítő program elkészítésének menetéről, a beilleszkedést segítő programok típusairól, az együttműködési eljárás szabályairól,
c./ a nyilvántartásba vételtől számított hatvan napon belül a nem foglalkoztatott személy bevonásával , valamint az e./pont szerinti esetben a munkaügyi központ közreműködésével kidolgozza az egyéni élethelyzethez igazodó beilleszkedést elősegítő programot és arról a segélyben részesülő személlyel írásban megállapodást köt.
d./ folyamatosan kapcsolatot tart a nem foglalkoztatott személlyel és legalább három havonta személyes találkozás útján figyelemmel kíséri a beilleszkedést elősegítő programban foglaltak betartását,
e./ az Szt. 37/D. sect-a /3/ bekezdésének d./ pontja szerinti esetben kapcsolatot tart a munkaügyi központtal,
f./ legalább évente írásos értékelést készít a beilleszkedést elősegítő program végrehajtásáról és amennyiben szükséges - a nem foglalkoztatott személy bevonásával - módosítja a programot.

/4/ A Szolgálat
a./ jelzi a körjegyzőnek, ha a nem foglalkoztatott személy együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget,
b./ a /3/ bekezdés f./pontja szerinti éves értékelés megküldésével tájékoztatja a körjegyzőt a beilleszkedést elősegítő program végrehajtásáról
c./ a nem foglalkoztatott személlyel történő kapcsolattartásáról a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 1/2000. /I.7./ SzCsM rendelet 7. számú melléklete szerinti esetnapló vezet.

/5/ A nem foglalkoztatott személy az ellátást megállapító határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül köteles megjelenni a Szolgálat székhelyén.

/6/ A beilleszkedést segítő program a rendszeres szociális segélyben részsülő személy szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodva a következőkre terjedhet ki:
a./ az együttműködésre kijelölt szervvel való kapcsolattartásra.
b./ a nem foglalkoztatott személy számára előírt egyéni képességeket fejlesztő vagy életmódot formáló foglalkozáson, tanácsadáson, tanácsadáson, illetőleg a munkavégzésre történő felkészülési programban való részvételre,
c./ a felajánlott és az iskolai végzettségnek megfelelő oktatásban, képzésben történő részvételre, különösen az általános iskolai végzettség és az első szakképesítés megszerzésére,
d./ a felajánlott és számára megfelelő munkalehetőség elfogadására,
e./ a munkaügyi központnál álláskeresőként történő nyilvántartásba vételre és az elhelyezkedés érdekében a munkaügyi központtal való együttműködésre.

/7/ Ha a rendszeres szociális segélyben részesülő személy a segély folyósításának időtartama alatt együttműködési kötelezettséget megszegi, akkor
a./ a segély összegét 6 hónapig 75 %-os mértékben kell folyósítani,
b./ az együttműködési kötelesség súlyos vagy két éven belül történő ismételt megszegése esetén a rendszeres szociális segélyt meg kell szüntetni.
Súlyos megszegésnek minősül ha a segélyben részesülő személy a felajánlott és megfelelő munkalehetőséget nem fogadja el, vagy ha az önkormányzat által szervezett foglalkoztatást a munkáltató rendkívüli felmondással szünteti meg.

Időskorúak járadéka

10/A.sect.

10/B.sect.

11.sect.

Himesháza Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Szt-nek az időskorúak járadékára vonatkozó rendelkezéseit változtatás nélkül alkalmazza.

12.sect.

13.sect.

14.sect.

Munkanélküliek jövedelempótló támogatása

15.sect.

Temetési segély

16.sect.

/1/ Temetési segély nyújtható kérelemre annak, aki a meghalt személy eltemetéséről gondoskodott / temettető / annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy tartásra köteles hozzátartozója volt ugyan, de a temetési költségek viselése saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti és a temettető családjában az 1 főre jutó jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, egyedül álló esetén 250%-át.

/2/ Ha a temettető megfelel a 3.sect-ban leírt feltételeknek, a folyósítás kötelező.

/3/ A segély összege nem lehet kevesebb a helyben szokásos temetés költségeinek 10%-nál - minimum 10.000.- Ft - de elérheti annak teljes összegét, ha a temetési költségek viselése a kérelmező vagy családja létfenntartását veszélyezteti.

/4/ A helyben szokásos legolcsóbb temetés költsége 100.000.- Ft.

/5/ Temetési segély nem állapítható meg annak a személynek, aki a hadigondozásról szóló törvény alapján temetési hozzájárulásban részesül.

17.sect.

A támogatás feltétele, hogy a temettető a haláleset időpontjában himesházi lakós legyen.

18.sect.

1) A temetési segély iránti kérelemhez mellékelni kell a temetés költségeiről - a segélykérő, vagy egy háztartásban élő családtagja nevére - kiállított számlák eredeti példányát, halotti anyakönyvi kivonatot (amelyet a kérelmező részére vissza kell adni.)
2) A temetési segély természetben, szociális ellátás formájában is nyújtható, közvetlenül a temetkezést végző gazdálkodó szervezet, vállalkozó felé történő utalással.
3) Temetési segély a temetés költségeit igazoló számla hiányában is utólagos elszámolási kötelezettség mellett - megállapítható, kifizethető.

19.sect.

1) A temetési segély odaítélése az Egészségügyi Szociális és Környezetvédelmi Bizottság hatásköre. A segély a rendelet 3.sect.-ban foglalt körülmények között hivatalból kell megállapítani.
2) Ha a temettető családjában az 1 főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíjminimum másfélszeresét, kérelmére 35.000.- Ft kamatmentes temetési kölcsönben részesíthető. Törlesztési idő a 12 hónapot nem haladhatja meg.

Ápolási díj

20.sect.

Lakásfenntartási támogatás

/1/ Himesháza Község Önkormányzatának Képviselő-testülete lakásfenntartási támogatásban részesíti
a.) azt a személyt - lakásonként l fő -, akinek háztartásában az 1 főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori összegének 150%-át, feltéve, hogy a lakásfenntartás elismert havi költsége a háztartás havi összjövedelmének 20%-át meghaladja,
b.) azt a személyt, aki adósságkezelési szolgáltatásban részesül,
c.) azokat a személyeket, akik helyi lakásfenntartási támogatásra jogosultak e rendeletben meghatározott feltételek fennállása esetén

/2/ Normatív lakásfenntartási támogatás esetén a Himesháza Község Önkormányzatának képviselő-testülete a lakásfenntartási támogatás havi összegére az Szt. szabályait változtatás nélkül alkalmazza.

22.sect.

/1/ Himesháza Község Képviselő-testülete a helyi lakásfenntartási támogatásban részesíti azt a személyt, akinek háztartásában az 1 főre jutó havi jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át, és a lakásfenntartás havi költsége a háztartás összjövedelméhez viszonyított aránya a 30%-ot meghaladja.

/2/ Az /1/ bekezdésben meghatározott esetben az alábbi kiadások teljes költségét kell figyelembe venni:
-lakbér vagy albérleti díj,
-lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztő részlete
-villanyáram költsége
-vízfogyasztás díja
-gázfogyasztás díja
-csatornahasználati díj
-tüzelőanyag költség

/3/A helyi lakásfenntartási támogatás egy hónapra jutó összege 2.500.-Ft.

/4/ A helyi lakásfenntartási támogatás iránti kérelmet a körjegyzőség hivatalánál lehet benyújtani, minden év január 31-ig és június 30-ig.

/5/ A lakásfenntartási támogatás iránti kérelemhez csatolni kell a /2/ bekezdésben meghatározott költségek igazolására szolgáló számlákat, illetve lakáscélú pénzintézeti kölcsönszerződést.

/6/ Azon személy esetében, akinek előrefizetős gáz- vagy áramfogyasztást mérő készüléke van, a lakásfenntartási támogatást vagy annak egy részét természetben kell nyújtani.

/7/ Ugyanazon lakásra vonatkozóan lakásfenntartási támogatás csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.

23.sect.

/1/ Megszűnik a támogatás:
- a megállapított idő elteltével,
- a támogatásra okot adó körülmények megváltoztatásával

/2/ A lakásfenntartási támogatás megállapításával, megszüntetésével kapcsolatos hatáskört a polgármester gyakorolja

24.sect.

24/A.sect.

24/B.sect.

II. Természetben nyújtott szociális ellátások

Köztemetés

25.sect.

Himesháza község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Szt-nek a köztemetésre vonatkozó rendelkezéseit változtatás nélkül alkalmazza.

Közgyógyellátás

26.sect.

Az Önkormányzat annak a szociálisan rászorul személynek közgyógyellátást biztosít, akinek a családjában az l főre jutó jövedelem a mindenkori öregségi nyugdíjminimum összegének 150 %-át, egyedülálló esetén 200 %-át nem haladja meg és a gyógyszerköltség az 5.000.-Ft-t meghaladja

Személyes gondoskodást nyújtó ellátások

27.sect.

/1/ Himesháza község önkormányzatának képviselő-testülete a Mohácsi Többcélú Kistérségi Társulás fenntartásában működő Idősek Klubján keresztül a szociálisan rászorultak részére személyes gondoskodást nyújtó ellátást biztosít

/2/ A személyes gondoskodás keretébe tartozó szociális alapellátási formák:
a.) étkeztetés
b.) házi segítségnyújtás
c.) Idősek Klubja

28.sect.

1) A szociális ellátás igénybevétele önkéntes. Az igénybevételre irányuló kérelmet az Idősek Klubja vezetőjénél kell benyújtani.
2) Az elhelyezésre irányuló kérelem beérkezésétől számított húsz napon belül az intézményvezető a helyszínen tájékozódik az ellátást igénybe vevő életkörülményeiről és egészségi állapotáról, valamint ellátásra való jogosultságának fennállásáról, megállapításáról egyszerűsített előgondozási adatlapot tölt ki.
3) Az intézményvezető az intézményi elhelyezés igénybevételének lehetőségéről írásban értesíti az ellátást igénybe vevőt.
4) Az intézményi ellátás igénybevételének időpontjában az intézményvezető és az ellátást igénybe vevő megállapodást köt.

28./A.sect. -

A nappali ellátást - Idősek Klubját - étkezéssel igénybevevők részére a képviselő-testület a fizetendő havi személyi térítési díj során 85% kedvezményt biztosít akinek a jövedelme az öregségi nyugdíj legkisebb összege alatt van, továbbá az e fölötti jövedelmekre egységesen 45% kedvezményt biztosít.

29.sect.

/1/ Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkeztetéséről kell gondoskodni, akik az önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen
a./ koruk
b./ egészségi állapotuk,
c./ fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük,
d./ szenvedélybetegségük, vagy
e./ hajléktalanságuk miatt.

/2/ Az étkeztetést az Önkormányzat azoknak aszociálisan rászorult személyeknek biztosítja, akinek - az egy főre számított havi családi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-át - egyedül élő esetén a havi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 400 %-át nem haladja meg.

/3/ - A szociális étkeztetést igénybevevők havi személyi térítési díja során alkalmazandó kedvezmények az alábbiak:
- a 2007. évben ellátottak után 10%
- a 2008.évben ellátottak után az ellátott családjában az egy főre eső jövedelem az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 150%-a alatt van - 10%,
- a 2008. évben ellátottak után az ellátott családjában az egy főre eső jövedelem az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 150%-a és 300%-a között van - 10%
- a 2008. évben ellátottak után az ellátott családjában az egy főre eső jövedelem az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 300%-a felett van - 10%

/4/ Az önkormányzat az étkeztetést az étel házhoz szállításával biztosítja.

29/A.sect.

/1/ Házi segítségnyújtás keretében kell gondoskodni:
a./ azokról az időkorú személyekről, akik otthonukban önmaguk ellátására saját erőből nem képesek és róluk nem gondoskodnak,
b./ azokról a pszichiátriai betegekről, fogyatékos személyekről, valamint szenvedélybetegekről, akik állapotukból adódóan az önálló életvitellel kapcsolatos feladataik ellátásában segítséget igényelnek, de egyébként önmaguk ellátására képesek,
c./ azokról az egészségi állapotuk miatt rászoruló személyekről, akik ezt az ellátási formát igénylik,
d./ azokról a személyekről, akik a rehabilitációt követően a saját lakókörnyezetükbe történő visszailleszkedés céljából támogatást igényelnek önálló életvitelük fenntartásához.

e./ A házi segítségnyújtás keretében biztosítani kell:
a.) alapvető gondozási, ápolási feladatok elvégzését,
b.) az önálló életvitel fenntartásában, az ellátott és lakókörnyezete higiéniás körülményeinek megtartásában való közreműködést ,
c.) a veszélyhelyzetek kialakulásának megelőzésében, illetve azok elhárításában való segítségnyújtást

/2/ Házi segítségnyújtásért térítési díjat kell fizetni. A házi segítségnyújtást igénybe vevők havi személyi térítési díja során alkalmazandó kedvezmények az alábbiak:
Rendszeres havi jövedelem: Kedvezmény mértéke az intézményi térítési díj %-ban
27.130.-Ft/hó alatt 100%
27.130.-Ft/hó felett 0%

29/B.sect.

Az információs szolgáltatás a körjegyzőségi hivatal biztosítja.

30.sect.

1) Az ellátást igénybe vevő jogosult, a szülői felügyeli joggal rendelkező törvényes képviselő, valamint a jogosult tartására, gondozására köteles és képes személy az ellátásért- annak kezdetétől - térítési díjat fizet. A térítési díjat a kötelezett jövedelmi viszonyai, valamint az intézményi térítési díj figyelembevételével kell megállapítani.
2) Az intézményi térítési díjat a képviselő-testület évente kétszer állapítja meg.

31.sect.

Az alapellátást biztosító intézményekben nyújtott ellátások térítési díjának megállapításánál a jogosult rendszeres havi jövedelme vehető figyelembe.

32.sect.

1) Az önkormányzat képviselő-testület ingyenes ellátásban részesíti azt a jogosultat, aki jövedelemmel nem rendelkezik.
2) A kötelezett által fizetendő személyi térítési díj mértékéről az Idősek Klubja vezetője az ellátás igénybevétele után - az igénybevételtől számított 30 napon belül - írásban értesíti a térítési díj fizetésére kötelezettet.
3) A személyi térítési díj összegét az önkormányzat képviselő-testülete csökkentheti, illetve elengedheti, ha a kötelezett jövedelmi viszonyai, vagyoni helyzete ezt indokolttá teszik.
4) A személyi térítési díjat a kötelezett havonta utólag - tárgyhót követő hónap 10 napjáig köteles az Idősek Klubja vezetőjének befizetni.
5) A házi segítségnyújtásban részesülő által havonta fizetendő térítési díjat az óradíj és a gondozásra fordított idő szorzata alapján kell kiszámítani, az ebédhordásra alkalmanként maximum 30 perc gondozási idő vehető figyelembe.

Egyéb ellátási formák

33.sect.

1)
2)
3)
4) Az önkormányzat képviselő-testülete 18 éves kor betöltéséig minden gyermek számára édesség-élelmiszer ajándékcsomagot adhat. A 18 éves kor betöltése után minden továbbtanuló részére étkezési utalvány adható.

Eljárási és hatásköri rendelkezések

34.sect.

1) A pénzbeli és természetben nyújtott ellátások iránti kérelmet a Körjegyzőség Igazgatási Csoportjánál kell benyújtani. A személy gondoskodást nyújtó ellátások iránti kérelmeket az intézményvezetőnél (Gondozási Központ, Iskola Óvoda vezető ) kell kezdeményezni.
2) Szóbeli kérelmekről jegyzőkönyvet kell felvenni, vagy igénylőlap nyomtatványt kell kitöltetni.
3) A kérelem benyújtásával egy időben csatolni kell a szükséges igazolásokat, nyilatkozatokat.
4) A szociális nyilvántartásban még nem szereplő kérelmező esetében helyszínelést kell tartani és a megállapításokat környezettanulmányban vagy adatlapon rögzíteni kell. Nem kell helyszínelni, illetve környezettanulmányt vagy adatlapot készíteni, ha az igénylő életkörülményei egy már korábbi ügyből ismertek, és nem feltételezhető, hogy azokban lényeges változások történtek.
5) A szociális ellátást megállapító határozatnak tartalmaznia kell a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL törvény 72. sect-ában foglaltakat továbbá, ha a rendelet másként nem rendelkezik
- a megállapított szociális ellátás formáját, mértékét, rendszeresen folyósítandó ellátás esetén a folyósítás időtartamát, annak kezdetét, a szociális ellátás igénybevételének módját, felhívást a jogosulatlanul igénybevett szociális ellátás jogkövetkezményeiről, valamint a kérelmező bejelentési kötelezettségéről,
- hajléktalan személy esetén az a címet, melyre a jogosult a szociális ellátás folyósítását kérte.

35.sect.

1) A 34.sect. (3) bekezdésében megkívánt mellékletek közül
a.) a háziorvosi igazolásokat az ápolási díj, közgyógyellátás, az étkeztetés, a házi segítségnyújtás esetében az intézmény vezetőjének kell beszerezni.
b.) büntetőjogi felelősség tudatában tett nyilatkozatként el kell fogadni az alábbi tények, körülmények igazolását:
- tartásra köteles hozzátartozók megnevezése, illetve szerződéssel vagy bírósági döntéssel tartásra köteles személy megnevezése
- esetleges önkormányzati ellátásban, tartásdíjban való részesülés
- vagyoni helyzet és készpénzösszeg, egyéb jövedelem: vállalkozásból, mezőgazdaságból, állattartásból
- lakás esetleges hasznosításából, nagyságáról és komfortosságáról
- egyedüli gyermeknevelés tényéről
c.) továbbá a kérelmező köteles még becsatolni az a-b pontok alatt nem szereplő szakorvosi igazolásokat, valamint a rendszeres havi járandóságról, jövedelemekről keresetekről szóló igazolásokat (nyugdíj, táppénz, kereset, GYES, GYED, családi pótlék stb.) és APEH igazolását.
2) Amennyiben a nyilatkozatban foglaltak tartalma kétséges, a kérelmezőt igazolás benyújtásakor kell kötelezni illetve hivatalból is beszerezhető adott tény vagy körülményre vonatkozó igazolásra.
3) Hamis adatszolgáltatás, nyilatkozat esetén a jogtalanul felvett ellátás visszafizetésére, illetve a szolgáltatás megtérítésére vonatkozó intézkedés megtétele végett azonnal intézkedni kell.
4)

36.sect.

A jelen rendeletben megállapított ellátások Himesháza község közigazgatási területén állandó lakóhellyel rendelkező, hajléktalan és életvitelszerűen ott tartózkodó személyeket illeti meg.

37.sect.

/1/ E rendelet és a rendelet által nem szabályozott, de az 1993. évi III. Tv. által a képviselőtestület hatáskörébe adott szociális ügyekben a Polgármester jár el.

/2/ A rendeletben, ahol szociális, egészségügyi és környezetvédelmi bizottság szerepel, ott polgármestert kell érteni.

38.sect.

1) Ez a rendelet a kihirdetés napján lép hatályba, a rendelkezéseit a hatálybalépéskor folyamatban lévő ügyekben alkalmazni kell .
2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályyát veszti a 3/1993.(IV.19.) sz. rendelet, és az ezt módosító 5/1993.(IX.18.), a 2/1994.(II.03.), az 5/1994-(IV.25.) sz. rendeletek, valamint az 1/1995.(I.11.) sz. rendelet 2.sect.-a.
3) E rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.

Scheich Gáspár             Rozmer András
   Körjegyző                  Polgármester

Z á r a d é k

E rendelet 1997. évi május 5. napján kihirdetésre került Himesháza községben.

Himesháza, 1997. május 5.

Scheich Gáspár
Körjegyző